Minden szabad nekem, de nem minden hasznos. Minden szabad, csak ne váljak semminek rabjává.

(1Kor 6,12)

XXIV. évfolyam 29. szám, 2014. július 20.

Istent nem botlásaink érdeklik

Opra István

A Biblia összesen hét Máriát említ, de akire júliusban emlékezünk, azt általában származási helyének megfelelően Magdalai Máriának vagy Mária Magdolnának nevezik. A Szentírásból ugyan nem tűnik ki, hogy Jézus járt-e ebben a városban, de az biztos, hogy a híre eljutott ide is. S talán Mária is hallott erről az új prófétáról, aki sok beteget gyógyított meg. Talán úgy gondolta, rajta is tud segíteni, hiszen ismét a Bibliából tudjuk, hogy a Jézussal való találkozás eredménye: Krisztus hét ördögöt űzött ki belőle. Mária Magdolna gyógyulása után a Mestert kísérő asszonyok csoportjához csatlakozott, akik Jézusról és az ő tanítványairól gondoskodtak. De ott van a kereszt tövében, ott van Jézus sírjánál, és ő az egyetlen, aki a sírtól nem megy el a többi asszonnyal, hanem ott marad. Ezt a kitartást, ragaszkodást Jézus azzal jutalmazza, hogy neki jelenik meg először a feltámadás után.

Mária Magdolna nagyon fontos szereplője az Újszövetségnek, hiszen tizenegyszer említi, többször, mint egyes apostolokat, például Tádét, aki csak kétszer szerepel. Érdekes, hogy anyaszentegyházunk Mária Magdolna ünnepén a feltámadás eseményét idézi az ő életéből, nem az ördögűzést, nem a bűnbánatát, nem a megtérését. Talán egyszerű a magyarázat: Isten előtt nem az számít, ki volt az ember, hanem hogy kivé vált. Isten nem a múltat nézi, mert akkor kevesen üdvözülnének, hanem azt, hogy a halál pillanatában milyen ember érkezett hozzá, olyan-e, aki méltó vele közösséget alkotni vagy sem. A hangsúly azon van, hogy tudtunk-e életünk folyamán fejlődni, alakulni Isten elképzelése szerint. Az biztos, hogy bűnöket is követünk el ez idő alatt, de Istent nem botlásaink érdeklik, hanem az, hogy képesek vagyunk-e felállni és előre haladni.

Bővebben...

Panoráma

Papok Márton Áron nyomában

A július 7–9. között tartott papi zarándoklat Márton Áron nyomában közös szentmisével kezdődött a csíksomlyói kegytemplomban. E hely többszörösen kapcsolódik boldogemlékű Áron püspökhöz: az itt végzett néhány év iskola, még inkább a későbbi emlékezetes pünkösdi búcsúk által. Nagy püspökünk mondta: „Bölcsőm közönséges deszkából volt összezárva, amilyen lesz a koporsóm is. De fáját a csíki hegyekből vágták, ahol az őrt álló fenyőerdők koszorúja gyökerével sziklába kapaszkodik, s makacsul állja a viharok tépését; ahol az emberek századok óta küzdenek a mostoha életviszonyokkal, mert tudják, hogy a sötét borulat mögött ott van Isten, s beléje vetik bizalmukat. Innen jöttem, s nem hoztam mást, csak a halálos szerelmet népem és az emberek iránt, s a katolikus hitet, melyet hitvalló és hitükből élő nemzedékek a Csíksomlyói Mária lábainál mélyítettek el, és örökítették át a századok során.”

Bővebben...

Panoráma

Iskola nyáron – az anyanyelv érdekében

Farmati Anna

A Rákóczi-szabadságharc a témája az idei nyári iskolatábornak, amelyet a Külföldi Magyar Cserkészszövetség szervez immár 47. alkalommal július 5–19. között Fillmore-ban, a Sík Sándor Cserkészparkban, amely éppen az idén lett 50 éves. A tábor rendeltetése az Észak-Amerikában élő szórványmagyarságnak az összefogása, az identitás- és értékőrzés, a kapcsolattartás az éltető gyökerekkel.

A táborparancsnok az idén a clevelandi Walter Krisztina, aki gyermekkorában résztvevőként, most már egy ideje szolgálatot teljesítve jár vissza mintegy 26 éve Fill­more-ba.

Bővebben...

Panoráma

Együtt építették a kölcsönös szeretet városát

Portik H. Kelemen–János Katalin

Ebben az évben Borzont és Gyergyó adott helyet az ország különböző részeiről érkezett több mint kétszáz máriapolitának. A jelenlevők több mint fele a fiatal nemzedékhez tartozott.

A fokoláré lelkiség többféle apostolkodási formája közül az egyik az évente életre hívott Máriapoli, azaz Mária városa: egy város épült, és ha város, annak van története és van törvénye. A története egyszerű, mint általában Isten műveinek története! 1949-ben Chiara Lubich és a körülötte kialakult csoport tagjai közül néhányan elmentek a hegyekbe pihenni. Mivel szép volt ez a tapasztalat, mert úgy érezték, hogy Istenben pihentek meg és elmerülhettek az odafönt valókban, a következő évben is megismételték. Szinte észre sem vették, hogy egyre többen lettek, már nemcsak lányok, hanem fiúk, anyukák, apukák, fiatalok, gyerekek is csatlakoztak hozzájuk. 1951-ben ezt az együttlétet elnevezték „városnak”. Egyetlen törvénye és belépőjegye volt: a szeretet. Mindenki igyekezett a másikkal jót tenni A következő években már papok és szerzetesek is jöttek, és lassan-lassan formálódott az a csodálatos valóság, aminek 1955-ben a Máriapoli nevet adták.

Nem lehetett nézőnek jönni, mindannyian építői voltak ennek a megszületőben levő isteni valóságnak, amelyben az öröm volt a jellemző. 1959-ben már minden kontinensről, 27 országból jöttek és kilenc különböző nyelven beszéltek a résztvevők. Ez nem okozott problémát, megértették egymást, mert a szeretet nyelvezete túllépett a különbözőségeken. A Máriapoli híre eljutott a tengeren túlra, később modellként szolgált a világ különböző tájain megjelenő Máriapoliknak.

Bővebben...

Panoráma

Jubileumi mise Gyimesbükkön

Antal Erzsébet

A jubileumi mise a római katolikus egyházban elterjedt ünneplés, a pap felszentelése kerek évfordulóján ünnepélyes hálaadó szentmisét mutat be. Ilyen szentmise volt Gyimesbükkön Salamon József pappá szentelésének 25. évfordulóján. A plébános Lujzikalagorban, Bákó megyében született 1963 tavaszán. 1989-ben fejezte be teológiai tanulmányait Gyulafehérváron. Isten kegyelméből 25 éve dr. Jakab Antal püspök szentelte pappá. Ezen a szép júliusi napon megkondultak a templom haragjai, a menet templomba érkezésével felzúgott az orgona, az énekkar éneke felcsendült, a menet élén keresztet vittek, utána a népviseletbe öltözött, 25. és 50. házassági évfordulójukat ünneplő párok sorakoztak, utánuk a jubiláns pap a vendég papok kíséretében. Az oltár előtt megálltak, köszöntők hangzottak el. Ilyenkor a lélek szabadságát és szárnyalását leginkább egy repülő madár tudja kifejezni. Egy ilyen magasztos nap alkalmával az ünnepelt elgondolkodik saját életiskoláján, gondolatban visszautazik térben és időben oda, ahonnan útnak indult, reményekkel, célokkal, törekvésekkel. Visszagondol a boldog, gondatlan gyermekkorra, a tanulmányi éveire, a Gyulafehérváron eltöltött évekre, a pappá szentelésére. Van, mit felidézni annak, aki olyan helyről származik, mint ő, ahol nem könnyű magyarnak lenni. Amit a Földön a másutt élő emberek számára a jogrend biztosít, ott csak az Istentől kérhetik még ma is. Sokszor elgondolkodom a szegény magyar csángók sorsán. Próbálok magamnak keresztény válaszokat adni, reményt, kedvet ébreszteni. Ma is sok a rossz, a háború… Ezeket látva és tudva, talán azért tudok mindig fölnézni Salamon Józsefre. Amit Isten kezéből 25 éven át kapott, jót, áldást és kegyelmet, nyitott szívvel osztogatta tovább híveinek. Hány és hány gyermeket keresztelt az elmúlt 25 év alatt? Hány és hány alkalommal tartotta kezében és nyújtotta híveinek, felnőtteknek, elsőáldozóknak Krisztus testét? Hány és hány gyermeknek rajzolta homlokára a keresztet és áldotta meg? Hány és hány betegnek és halandónak a kezét tartotta kezében és adta fel a szent kenetet, hogy segítse őket az utolsó nagy útra? Hány és hány házasságot áldott meg, hány embert oldozott fel és békített ki Istennel? Ha csak ennyit tett volna, akkor sem tudnók neki megköszönni soha! Mindig csodálom, ahogyan megtalálja mindenkivel, minden alkalommal a megfelelő szót. A papi hivatásába nemcsak a szellemi munka, hanem a gyakorlati tevékenységek is beletartoznak. „Imádkozzál és dolgozzál” – hangoztatjuk gyakran. Ilyen módon is közelebb került ahhoz a nagyszerű Szent Ignác-i mondáshoz, amely szerint tevékenységeivel, azaz szolgálataival mindent Isten nagyobb dicsőségére akart és tett is. Minden évben maradandó alkotással gazdagítja településünket: a nagy templomot felújíttatta, kápolnát építtetett és javíttatott. A kontumáci anyatemplomot nagyon sok munka árán sikerült víztől, gombától mentesíteni, teljesen renoválni. Egy másik kiemelkedő megvalósítása az új szabadtéri keresztút: csodálatosak a bronzba öntött domborművek, melyek azt díszítik. A Salamon József által elképzelt kálvária két síkon halad, a domborművek felső részében hagyományosan Krisztus szenvedéstörténete, alul pedig a gyimesi nép történetének egy-egy mozzanata tárul élénk. Egy másik a Hit, Élet és a Nemzet Kapuja. A kontumáci templom melletti gerincen található a hit évében épített székelykapu 11 kopjafával, aztán ott a háborúkban elesett magyar hősök emlékműve az egykori ezeréves határon, a romok feljavított oldalfalain. Mindezekért hála és köszönet Salamon plébánosnak! Köszönet minden gyimesi hívő nevében a tíz évért, amit itt töltött, azért, hogy él, létezik, szolgál egész papi lényével! Kísérje életét és munkáját még sokáig áldás, hogy jó illatú áldozat lehessen a hívek számára. A szentmise végén a meghatott Salamon József Istennek köszönt meg mindent: papi életét, a barátokat, a híveket, majd ezüstmisés áldást osztott, imádkozva, hogy Isten árassza minden résztvevőre kegyelmét.

Bővebben...

Panoráma

Fogadalmi búcsút tartottak Futásfalván

Kertész Tibor

Július 2-án a futásfalvi templom harangja huszonkettedik alkalommal hívta össze búcsúra a falu népét, a településre érkező vendégeket és zarándokokat. 

A „háromszéki Szűzanyaként” is ismert, több mint 150 éves templomban őrzött értékes kegyszobornak köszönhetően az egyházmegyei hatóság 1992-ben a templomot és a környékét zarándokhellyé nyilvánította és Sarlós Boldogasszony napján, július 2-án fogadalmi búcsút engedélyezett, amelyet 1993 óta minden évben megtartanak.

A környékről felvonuló zarándokokat a kegytemplom udvarán köszöntötték, a 11 órakor megkonduló harangszóra a környékbeli papság és Tamás József püspök részvételével elkezdődött a főpapi szentmise.

Bővebben...

Panoráma

Magyarországi énekkarok kolozsvári látogatása

Potyó István

Az apostolfejedelmek ünnepén, június 29-én a 10 órakor kezdődő ünnepi szentmisén a budapesti Fővárosi Énekkar és a Budaörsi Sapszon Ferenc Kórus teljesített egyházzenei szolgálatot a kolozsvári Szent Mihály-templom gótikus boltívei alatt. A több mint félszáz tagot számláló énekesek igazán felemelővé tették az ünnepi szentmisét. Karnagyuk, Krasznai Gáspár Kolozsváron született és ugyanitt kezdte el zenei tanulmányait, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián karnagyi diplomát szerzett. A két énekkar hangzása, a kifinomult hangerőváltások és szép kifejezőkészség a vezetőjük kiváló hozzáértéséről és művészi érzekéről tanúskodik. Műsorukon főleg magyar szerzők művei szerepeltek, azaz Halmos László h-moll miséje és Minden földek, Istent dicsérjétek, Bárdos Lajos Szentlélek Isten, szállj reánk (Veni creator), Liszt Ferenc O salutaris hostia, Kodály Zoltán Szép könyörgés, Erkel Szózata Bárdos Lajos feldolgozásában. 

Bővebben...

Panoráma

Nézzétek, mekkora szeretettel van irántunk az Atya

Incze Sándor kántor

Június 29-én, Szent Péter és Pál apostolok ünnepén Gál Hunor diakónust négy társával együtt szentelte pappá Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a gyulafehérvári székesegyházban. A szentmise végén a főpásztor megköszönte a szülőknek, tanároknak, papoknak, híveknek, mindenkinek, aki imával, erkölcsi és anyagi támogatással segítette az újonnan felszenteltet útján. Köszönetét fejezte ki a főpásztor a Gábor Zoltán plébános és Incze Sándor kántor által vezetett szépvízi Szent László egyházi vegyes karnak, akiket a szentelendők és a teológia tanári kara hívott meg szép éneklésükért, a pappá szentelési szentmise, illetve liturgia szebbé tételéért. A kórus munkáját segítette Bíró Zsolt-Imre csíkszentmiklósi kántor, aki a székesegyház orgonájának megszólaltatásával tette szebbé az ünnepet a csíki kamarazenekar közreműködésével.

Bővebben...

Panoráma

Diakónuszentelés Nagyváradon

Böcskei László püspök diakónussá szentelte Bakos Gábor akolitust a nagyváradi Székesegyházban szombaton, július 5-én. Az áldozópapságra készülő növendék az ötödik gyulafehérvári szemináriumban eltöltött év után részesült a diakónusszentelésben. A szentmise keretében az evangélium után kezdődött a szentelés szertartása. Kovács F. Zsolt püspökségi irodaigazgató mutatta be a jelöltet, aki ünnepélyesen letette ígéreteit, vállalva e szolgálattal járó kötelezettségeket: az igehirdetést, a rendszeres imát, az egyház imáját, a zsolozsmát, valamint a cölibátust, a papi nőtlenséget. Ezután a főpásztor elé járult, összetett kezét az ő kezébe helyezve engedelmességet ígért neki és utódainak. Az eddigi előkészületeket a Mindenszentek litániája követte, alatta a szentelendő leborult a földre, a jelenlevők pedig térdelve imádkoztak. A földre borulás kifejezője annak a tudatnak, hogy erejét meghaladó szolgálatra hívta meg őt Isten. Ez a teljes önátadás kifejező jele is egyben. Ezt követte a tulajdonképpeni szentelés: a kézrátétel és a felszentelő ima. A jelölt a főpásztor elé térdelt, aki két kezét fejére téve csendben imádkozott. A jelen levő hívek is csendben imádkoztak, hálát adva az Úrnak, hogy munkást küldött az aratásába. Ezután a szentelő püspök, Böcskei László elimádkozta a felszentelő imát. A szentelést beöltözés követte, amikor az újonnan szentelt diakónus beöltözött a szerpapi öltözékbe, a keresztben viselt stólába és dalmatikába. Ebben segítették őt Gróza Dániel, a jelenlegi köröskisjenői plébános, valamint az új diakónus szülővárosának volt plébánosa. Ezek után Bakos Gábor átvette a főpásztortól az evangéliumos könyvet, hiszen a diakónus egyik legfőbb feladata az evangélium hirdetése.

Bővebben...

Panoráma

Vakációs bibliahét a gyergyószentmiklósi Szent István plébánián

Ferenczi Júlia

Keresztes Zoltán plébános olyan tematikus tábort hirdetett meg óvodások, kisiskolá­sok és 5–8. osztályosok részére, akik párhuzamosan, életkori sajátosságuknak megfelelően ugyanazon bibliai történetek erkölcsi üzenetét élhették át. Július 3–6. között gyermekzsivaj töltötte be a nemrégiben elkészült plébániát. Összesen 81 gyerek és 13 önkéntes (óvónő, tanító és tanár) részvételével került sor a táborra a plébánia éve mottójának („A hívek sokaságának egy volt a szíve-lelke” Csel 4,32) jegyében, amely evangelizációs jellegénél fogva – a gyerekeken keresztül – próbálta megszólítani és a plébániai életbe bekapcsolni a szülőket is.

Bővebben...

Egy falat a léleknek

Kihívás s hiteles válasz

Fr. Anaklét OFM

· Ma nem annyira az ateizmus jelenti a legnagyobb kihívást, hanem inkább a szavak általi Isten utáni szomjúság; vagyis az, hogy erre a szomjúságra megfelelő választ tudjunk adni. A válasz viszont emberibbé tevő és Isten megdicsőítő kell hogy legyen. Ha nem, akkor tartalom nélküli, becsapó választ fognak kapni.

· Azon vallásos magatartás mögött, amelynek alapja egy spirituális fogyasztói szemlélet, beteges önzés van, amely valójában nem ismer sem Istent, sem embert. Az igazi vallásos magatartás élettel és békességgel van tele, amely gyógyít és felszabadít, együtt érző, elköteleződik mások felé és nem szigetelődik el.

Bővebben...

Útjelző

Mária iskolája 91/3.

Hajlák Attila

Isten akarata a Szentírásban 

Jézus elfoglalja a Törvény helyét

Az idők teljességének elérkeztével azonban a Törvény már nem elegendő arra, hogy kifejezze Isten teljes akaratát. Mi tehát Isten akarata, amelyet Jézus nyilatkoztatott ki? Amikor Jézus azt hirdeti, hogy Isten országa közel van, figyelmeztet, hogy oda csak akkor léphetünk be, ha megtérünk. Megtérni azt jelenti, hogy elhagyunk mindent, eladunk mindent annak érdekében, hogy egyedül Istent birtokolhassuk, hogy beléphessünk Isten országába. És itt eszünkbe juthat a példabeszéd az elrejtett kincsről vagy az igazgyöngyről, amelynek megszerzéséért az ember eladja mindenét, amije csak van (vö. Mt 13,44–46). A kereszténynek tehát jobban kell szeretnie Istent, mint apját, anyját, feleségét, földjét, sőt jobban, mint saját életét (Mt 19,29; Lk 14,26). Isten kedvéért mindezt háttérbe kell szorítanunk ténylegesen vagy úgy, hogy erre lélekben valóban készek vagyunk. Jézus arra hívja meg az embert, hogy teljességgel Istent válassza. Ő tehát többet kíván, mint a Törvény (hiszen mindezt a Törvény nem követelte meg). Sőt, amikor azt mondja: „Hagyd a holtakra, hadd temessék halottaikat, te pedig menj és hirdesd Isten országát” (Lk 9,60), úgy tűnik, mintha szembehelyezkedne a Törvénnyel, amely megparancsolja: „Tiszteld apádat és anyádat”. Jézus elfoglalja a Törvény helyét.

Bővebben...

Pitypang

A világ csodái

Petra romváros Jordániában

„Petra a világ legcsodálatosabb helye… Míg ide nem ér­­kezel, addig tulajdonképpen fogalmad sincs, hogy milyen Petra, hiszen nincs rá szó…” – írta a felfedezés után mintegy száz évvel Thomas Ed­­ward Lawrence. Jordánia köves sivatagának Mózes völgyében, pontosabban a jordá­niai Aqabától kb. 120–150 km-re északra, és Amantól, Jordánia fővárosától 262 km-re találhatjuk Petrát, a sziklából kifaragott, színpompás várost, amely a világ hét új csodájának egyike. Petra ma a Közel-Kelet legnépszerűbb turisztikai látványosságai közé tartozik.

A sivatag mélyén az elszigetelt, nehezen megközelíthető sziklafalaktól bezárt völgyben egy mesterséges oázist hoztak létre az őslakosok. Fejlett csatornarendszert építettek ki, egyedi építészeti stílust honosítottak meg, és a száraz, barátságtalan környezetben is fenn tudták tartani a várost. Közfürdőket, díszes szökőkutakat, gyönyörű kerteket építettek, ezekhez a vizet a hegyről szállították egy 6,5 km hosszú, kerámiával kirakott vízvezetéken keresztül. Mivel a hatalmas sziklafalak között kanyargó szurdok jól védhető volt, ide helyezték virágzó fővárosukat, amit gyakorlatilag teljesen a sziklákból faragtak ki. A titokzatos város sziklába vájt ékszerként rejtőzik a sziklaóriások között.

Bővebben...

Hírek, hirdetések

Hírek, hirdetések

Új harang Monospetriben

A monospetri egyházközségben (nagyváradi egyházmegye) július 19-én, délután 6 órai kezdettel Böcskei László megyéspüspök szentmise keretében áldotta meg a templom újraöntött harangját. Ezt követően az idősek otthonát áldotta meg és szentelte fel. A szentmisét megelőzte egy evangelizációs, ráhangolódási koncert, amellyel Sillye Jenő együttese ajándékozta meg a híveket. (Varga Sándor)

Bővebben...