Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.

(Mt 5,7)

XXVI. évfolyam 25. szám, 2016. június 19.

Szabadság – önmegvalósítás – irgalom

Balla Lóránt

A szabadság szó legtöbbször a társadalmi státusz megjelölésére szolgál: az a szabad ember, aki „nem szolga” vagy „született szabad ember”. 

A kifejezés eredeti jelentésének „a belső szabadsághoz” semmi köze nem volt. A Bibliában a teremtéstörténetben jelenik meg az ember választási és cselekvési szabadsága: a jó és a gonosz tudásának lehetősége. 

A próféták arról beszéltek, hogy a Messiás nem politikai szabadságot fog biztosítani Izraelnek, hanem felszabadítja őket a bűn rabsága alól. János evangélista fogalmazta meg azt, hogy aki Jézus tanítását magáévá teszi, az igazság birtokába jut, és ez szabaddá teszi őt. Pál apostol megközelítésében a keresztség megszüntet minden társadalmi különbséget a férfi és a nő, a szabad és a rabszolga, a zsidó és a pogány között, mivel a megkereszteltek Krisztusban mindannyian eggyé, egy testté és a Szentlélek templomává lettek. (Gal3,26–29; 1Kor 12,13). Krisztus Lelkének birtokában a keresztény felszabadul a mózesi törvény megkötöttsége alól, megszabadul a halál terhétől. Krisztus saját vére árán mentett meg minket, ezért mindnyájan az ő szolgái lettünk (1Kor 6,20). Ez a szolgaság a szeretet és hála köteléke, mely arra kötelez, hogy hűségesen kitartsunk egymás és az Evangélium szolgálatában. A szív, a lelkiismeret és a hit a szerető szolgálat forrásai (1Tim 1,5). A hit világítja meg a keresztény lelkiismeretet a jó megismerésében és megtételében. Ebben gyökerezik a belső szabadság. 

Bővebben...

Panoráma

Betiltották Márton Áront?!

Szőcs Csaba

Megkérdeztük Kovács Gergely posztulátort 

A legnagyobb közösségi oldalon tette közzé G. Nagy Ilián június 8-én az azóta több erdélyi portál által is átvett hírt: elmarad a Márton Áronról készülő rockopera Csíksomlyóra, augusztus 14-ére meghirdetett ősbemutatója.

A Betiltották Márton Áront! címmel közreadott hír kapcsán megkerestük Kovács Gergelyt, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetőjét, Áron püspök szentté avatási ügyének posztulátorát, aki kérdésünkre elmondta, hogy „betiltásról” beszélni nem helyes, az egyház ilyet nem tesz, s nem tette ez esetben sem.

A „nem támogatás” vagy „helyet nem adás” kérdéséről nem tud konkrétan nyilatkozni, mert abban nem illetékes, viszont egy egyházmegyének vagy szerzetesközösségnek joga van ahhoz, hogy saját területén és illetékességi körén belül eldöntse, milyen rendezvények megtartását támogatja.

Bővebben...

Panoráma

A nép túlélését és az evangélium fényét köszönhetik neki

Világosító Szent Gergely ünnepe Szamosújváron 

Torontóból, Klagenfurtból, Bécs­ből, több magyarországi településről, valamint Románia legkülönbözőbb részeiről, többek között Gyer­gyó­szentmiklósról, Szépvízről, Medgyes­ről, Erzsébetvárosból, Csíkszeredá­ból, Kolozsvárról, Botoşani-ból, Focşani-ból, Bukarestből érkeztek a hívek és vendégek, mintegy 370-en, a szamosújvári örmény búcsúra, amelyre a helybeli közösség szinte emberfeletti erőfeszítéssel, rengeteg munkával és szeretettel készült. 

Az örmények apostolának, Világosító Szent Gergelynek az emléknapján, szombaton, június 11-én tartották Szamosújváron az erdélyi örmény katolikus közösség búcsúünnepét. A főtéri Szentháromság-templom padjai megteltek a közelről és távolról érkezett örmény leszármazottakkal (ahogy a prédikációban Gál Hunor szónok fogalmazott: „örmény magyarokkal, magyar örményekkel, székelyekkel”, s bár ő nem említette, de ha már ilyen árnyalt kategóriákban gondolkodunk, akkor méltatlan volna elfeledkezni a román örményekről, örmény románokról, románokról, és persze a magyarokról, akik jelen voltak az ünnepségen). Talán nem túlzás azt állítani, hogy az ország minden részéről érkeztek a vallási ünnepségre hívek. A szent liturgiára Szamosújvárra érkezett az örmény apostoli kormányzó, Jakubinyi György, a szentmise főcelebránsa a helybéli örmény katolikus általános helynök, Szakács Endre volt, akivel együtt celebrálta a szentmisét Gál Hunor plébániai adminisztrátor Gyergyószentmiklósról, Babota Tibor medgyesi plébános, az erzsébetvárosi örmények lelkipásztora, Küsmődi Attila szamosújvári plébános, Fechetă Jenő OFM Désről, jelen volt Datev Agopian örmény gregorián apostoli érsek Bukarestből, valamint a szamosújvári Hruban Alexandru görögkatolikus főesperes.

Bővebben...

Panoráma

Fiat voluntas tua!

Szentkirályi Éva SSS

Elhunyt Kacsó Júlia szociális testvér 

Kacsó Júlia szociális testvér1930. február 12-én született Nyárádselyén, földműves szülők (Jusztina és József) második gyermekeként. Nyolcan voltak testvérek, hat lány és két fiú. Gyermekkorát szülőfalujában töltötte.

Már gyermekként bekapcsolódott a mezei munkába. Nagyon szerette az állatokat, és nagy hozzáértéssel gondozta őket.

Elemi iskoláit szülőfalujában kezdte és Nyárád­­ma­gyaróson folytatta. Majd Sepsiszentgyörgyön, a zárdában végezte tanulmányait. Egészségügyi, védőnői szakképesítést szerzett. Pályafutását Gyergyóhodoson kezdte, tizenhat évig dolgozott ott, majd Kolozsvárra került a sebészeti klinikára főnővérként. Négy év után Gyulafehérvárra hívták Márton Áron püspök ápolására, amit gondosan, szeretettel tett a főpásztor haláláig.

Bővebben...

Panoráma

A bizonytalanság kora

Évadzáró előadás a Katolikus Akadémián 

Filozófiai előadással zárult a 2015–2016-os évad a Katolikus Akadémián, éspedig olyannal, amely nem lezárt, hanem megnyitott nagyon sok kérdést és töprengést a jelenünk, illetve jövőnk vonatkozásában.

András István, a gyulafehérvári papnevelő intézet filozófiatanára tartott előadást június 9-én A szürke két árnyalata (preskolasztika és posztmodern) címmel. Az előadó abból a tézisből indult ki, hogy a két korszaknak, a preskolasztikának és a posztmodernnek – annak ellenére, hogy az idő koordinátáin meglehetősen távol állnak egymástól – számos közös vonása van, ezek megértése segíthet jobban megérteni a jelent, a jövőt.

Bővebben...

Panoráma

Ökumenikus holokauszt-megemlékezés

Fodor György

A kolozsvári zsidó hitközség az 1944-ben a kincses városból megsemmisítő lágerekbe elhurcoltak emlékére hazkara emlékünnepséget szervezett június 9-én Kolozsváron, a Caragiale parkban 2014-ben felállított holokauszt-emlékműnél. Schwartz Róbert hitközségi elnök megnyitóbeszédében mementónak és a figyelmeztetés jelképének nevezte az emlékművet, a gyászszertartást Rónai Mihály végezte, ezt koszorúzás és a héber hagyomány szerinti kövek elhelyezése követte. Koszorúzott Magyarország kolozsvári főkonzulátusa (Csulák Péter konzul), a Szent Mihály plébánia (Fodor György piarista konfráter), a Kolozsvári Helyi Tanács (Horváth Anna alpolgármester, Csoma Botond és Ioan Pop tanácsosok), a Kolozs Megyei Prefektúra, a Kolozs Megyei Tanács (Vákár István alelnök), a Romániai Örmények Szövetsége kolozsvári fiókja (Sebesi Karen Attila), a Német Demokrata Fórum, a Francia Kulturális Központ, László Attila szenátor.

Bővebben...

Egy falat a léleknek

Vissza a gyökerekhez!

Fr. Anaklét OFM
  • Az első ember, Ádám remete volt. Remete, aki Istennel való közösségben élt. Olyan viszonyban, amely kizárólagos.
  • Nem Ádám mondta azt, hogy „nem jó egyedül lenni”, hogy „szükségem van valakire”. Ez még eszébe sem jutott. Az embernek elég volt az Isten szeretete…
  • Míg Ádám egyedül van Istennel, a szeretet csak Isten és Ádám között áramlik. De ez a szeretet nem járja át a világot, mert az ember ezt a szeretetet nem tudja továbbadni a teremtett világnak – pl. az állatoknak, a növényeknek –, mert a világ nem tudja viszontszeretni sem őt, sem Istent.

Bővebben...

Pitypang

Úton: Itthon

Barangolás Erdélyben (20. rész)

Az előző részben megcsodálhattuk Brassó főterét, a Fellegvárat, a Prahova völgyét, most Brassó Pojánán keresztül a barcarozsnyói parasztvárat látogatjuk meg. Brassó-Pojána, más néven a Nap Tisztása az egyik leglátogatottabb hely Romániában. Brassótól 12 kilométerre, a Keresztényhavason (Postavarul) található. Pojánán jobbra fordulva szép, szerpentinekkel tűzdelt tájon keresztül jutunk el a barcarozsnyói vár alá. Itt található Erdély legnagyobb parasztvára, amely a 15. században épült menedékként az ellenséges támadások ellen egy 771 méter magas hegy tetején. Ha ellenség közeledett, a rozsnyóiak felköltöztek a vár falai mögött fölhúzott lakóépületekbe, és ott várták ki a veszély elvonulását. A várat a lakosok utoljára 1848-ban használták védelmi célra. Manapság a belső vár teljes egészében látogatható, az alatta levő alsó vár vagy baromvár (itt tartották a lakosok a felmenekített állataikat) csak részletekben maradt meg. A vár könnyebben megközelíthető oldalára hét tornyot építettek, a déli oldalra viszont csak kettőt, mivel a meredek sziklafalon szinte lehetetlen volt megközelíteni. A váron belül ma harminc ház, többek között egy iskola és egy kápolna maradványa látható. A vár alatt található egy nagy parkoló, onnan egy kis kaptatón érhetjük el a várat gyalog vagy egy traktor vontatta vagonocskával.

Bővebben...

Hírek, hirdetések

Hírek, hirdetések

Keresztény kutatók egykori értelmiségiekről

A kolozsvári Keresztény Értelmiségi Kör (KÉKK) június 23-án, csütörtökön este 7 órakor a Szent Mihály plébánia hittantermében (Főtér 16. szám) beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatót tart. Keresztény értelmiségiek egykor és ma Kolozsváron (és Erdélyben) címmel 16–18. századi keresztény értelmiségiekkel foglalkozó keresztény kutatók könyvei állnak a rendezvény fókuszában: Gábor Csilla egyetemi tanár, BBTE BTK: Laus et polemia: Magasztalás és vetekedés közép- és kora újkori szövegtípusokban, Debreceni Egyetemi Kiadó–Egyetemi Műhely Kiadó, Debrecen–Kolozsvár 2015; Farmati Anna egyetemi adjunktus, BBTE BTK: Szeráfi kalandok: Értelem és értelmezés: régi szövegek új kontextusban, Egyetemi Műhely Kiadó, Kolozsvár 2015; Papp Kinga tudományos munkatárs, EME: Tollforgató Kálnokiak: Családi íráshasználat a 17–18. századi Erdélyben, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár 2015; Kónya Franciska kutató, PPKE BTK: Tarnóczy István és a kora újkori meditációs irodalom, Egyetemi Műhely Kiadó, Kolozsvár 2015. A szerzőkkel Balla Lóránt, a KÉKK titkára és a Verbum kiadó olvasószerkesztője beszélget.

Bővebben...