Te úgy adj alamizsnát, hogy ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb.

(Mt 6,3)

XXVI. évfolyam 6. szám, 2016. február 7.

Interjú

Az előfizetőkkel törődni érdemes

Beszélgetés a lapterjesztésről 

Simon Ferenc a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület keretében a terjesztés területén dolgozott sok éven keresztül, ezt a munkát február 2-tól más veszi át. Ez az alkalom kínálta a visszatekintésre vonatkozó kérdéseket, amelyeket Szőcs Csaba, az egyesület igazgatója tett fel neki.

Miből áll pontosan ez a munka és mennyi időn át végezted?

Ez a tizenhét évnyi munka tulajdonképpen huszonhárom évet felölelne, csakhogy nyolc, illetve hét évet máshol dolgoztam, volt egy megszakítás. Az újságok terjesztése a munka lényege, ebbe beletartozik a kapcsolattartás a terjesztőkkel, a plébániákkal, hiszen plébániai terjesztéssel dolgozunk. Ugyanakkor a kapcsolatot tartani kell a szállítókkal, a postával is. A munkának van fizikai része is, az újságokat el kell hozni a nyomdából, becsomagolni az autóba, majd bevinni a szerkesztőségbe, számolni, becsomagolni, aztán eljuttatni különböző utakon az egyes plébániákra.

Bővebben...

Interjú

Aláírásgyűjtés a házasságért

Alkotmánymódosító kezdeményezéshez csatlakozik több felekezet, illetve az aláírásgyűjtésben segít annak az alkotmányba foglalásáért, hogy a család nem két személy, hanem egy férfi és egy nő szabad akaratából jön létre. A katolikus egyházi részvételről Szénégető Istvánt, a családpasztoráció erdélyi papi felelősét kérdeztük. 

Miről szól egészen pontosan az aláírásgyűjtés?

Keresztény polgári kezdeményezésről van szó. Románia állampolgárainak egy csoportja – a 189/1999-es törvény értelmében – szorgalmazza, hogy az alkotmány 48-as bekezdésének 1. cikkelyében egy fogalmat pontosítsanak. A házasságot ugyanis az alaptörvényben „két fél” között létrejövő kapcsolatként határozzák meg. A törvénymódosítási javaslat arra irányul, hogy ehelyett „egy férfi és egy nő” megjelölés kerüljön be. Ezt a polgári kezdeményezést novemberben iktatták Románia Hivatalos Közlönye (Monitorul Oficial al României, Partea I, nr. 883/25.XI.2015.) szerint. A házasság meghatározását és az arra épülő családi élet keresztény eszményét ugyanúgy valló állampolgárok, civilszervezetek és természetesen egyházi közösségek, házasság- és családtámogató szervezetek azonnal felzárkóztak a kezdeményezéshez. Románia történelmi egyházai és az egyházszerű gyülekezetek mind jelezték, hogy tevékenyen ki akarják venni részüket az aláírásgyűjtésben a cél elérése érdekében. Így kapcsolódik mindebbe – főpásztoraikon keresztül – a Gyulafehérvári, Szatmári, Nagyváradi és Temesvári Egyházmegye is.

Bővebben...

Maszk, álarc, arc... avagy a meghívó a farsang-nagyböjt fordulóra

Bereczki Silvia sa

A térdére könyöklő, szinte földig hajló, „pihenő”, álarcos bohóc és én – ez a meghökkentő kép eszembe jut minden farsang-nagyböjt fordulón. Egy skóciai múzeumban nézelődtünk, amikor egyszer csak egy nagy üvegdobozba botlottam, amelyben ott ült egy életnagyságú, szomorú, megfáradt bohóc, a szekrény falában pedig saját alakom és arcom tükröződött. Nem volt semmi különös a látványban, mégis kissé megdöbbentem, és elraktároztam magamban a képet, mert tudtam: érdemes lesz elmélkedni róla.

A farsang kiváló lehetőség arra, hogy bevallottan, nyilvánvalóan is kipróbáljunk, felpróbáljunk jelmezeket, maszkokat. Talán arra is alkalom, hogy titokban viselt álarcainkat nyilvánvaló maszkokkal takarjuk el, és izgatottan várjuk a reakciókat: felismernek-e még így is, hogyan fogadják játékból felvett rövid életű identitásainkat? Jó, mókás, lazító, társasági program lehet ez. Furcsa lenne azonban, ha magunkon felejtenénk a jelmezt, és a bál másnapján is abban mutatkoznánk.

Bővebben...

Panoráma

Én már messzire járok...

Bajor Andorra emlékeztünk 

a lélek senkiföldjén kószál nyugtalanul, tragikusan keresi a parancsolatokat, amelyek nélkül nem lehet élni… Ez a szatirikusnak mondott Bajor irodalmunk leggyötrődőbb tragikusa. (Földes László)

Filozófia szakos tanári oklevéllel a zsebében néhány évig az egyetem logika tanszékén gyakornokoskodott, megfordult az irodalomtörténet tanszéken, ott már tanársegéd volt, aztán szerkesztő. Élete utolsó évében lett főszerkesztő az újrainduló katolikus sajtóterméknél, a Keresztény Szónál. Lírikusként indult, szatirikus és humoros verseket írt, a szatirikus-humoros műfaj maradt az övé immár prózában. Szatírákat, humoreszkeket, paródiákat írt, a társadalom visszásságait, majd a kommunista éra egyre abszurdabb szorítását kezdetben a játékos fantasztikum eszközével, majd egyre „komorabb” humorral, fanyarsággal ábrázolta, írói hitvallása: minden írónak az a feladata, hogy győzze meg az emberiséget: a szén igazi állapota a gyémánt, még akkor is, ha a levegő füsttel és a föld korommal van tele. A halála 25. évfordulóján a Keresztény Szót ma kiadó Verbum Keresztény Kulturális Egyesület rendezésében tartott megemlékezésen Dávid Gyula irodalomtörténész, régi barátja és munkatársa így jellemezte Bajort: „Mégsem állíthatjuk, hogy tragikus lélek. Mert nemcsak vallja, hanem cselekszi is azt, amit – írói hitvallásként – (…) fogalmazott meg…. Bajor ember- és világszemléletének (…) tetten érhető legjellegzetesebb vonása: az írótól – és a kor emberétől – elvárt sablonok elutasítása, nevetségessé tétele. (…) Csakhogy mindehhez az elmondás értelmének hite, valaminő változás reménysége is szükségeltetik. S amíg ez nem mutatkozik, addig marad a reményen túli remény, az eszményekhez való irracionális ragaszkodás.”

Bővebben...

Panoráma

A Megszentelt élet évének lezárása Rómában

Homa Ildikó SSS

Helyszíni tudósítás a nemzetközi szerzetesi találkozóról

Az ünnepségsorozatot január 30-án este nyolc órakor imavirrasztással kezdték a Szent Péter-bazilikában Prófécia, életszentség és vértanúság az ember városában mottóval. Február 1-jén Ferenc pápa fogadja a megszentelt életet vállalókat, azaz a szerzeteseket, majd 2-án szentmise keretében zárul a Megszentelt élet éve.

Január 28–február 2. között zajlott Rómában a Megszentelt élet évének lezárására szervezett nemzetközi találkozó, amelyre a világ minden tájáról érkeztek küldöttek. Az egyhetes találkozón a megszentelt életet különböző formákban élő férfiak és nők vettek részt, akiket mind ugyanaz az elkötelezettség hozott össze: Krisztus követése.

Bővebben...

Panoráma

Hármas ünnep Hargitafürdőn

Emlékeztek, hálát adtak és ünnepeltek a hargitafürdői pálos közösség tagjai és vendégeik január 24-én, a Szent István kápolnában tartott szentmisén. Hármas ünnep volt, hiszen a jelenlévők Remete Szent Pálra, a pálos rend névadójára, Szent Özséb rendalapítóra, valamint a hargitafürdői pálos kolostor alapításának második évfordulóján a fehér barátok erdélyi visszatelepedésére is emlékeztek.

Bővebben...

Panoráma

Farsangi kosaras bál Martonfalván a Szent Márton-évben

Molnár Dalma

Zajlik az élet Martonfalván. Kis közösség ugyan, mégis mindig történik valami. Mivel a kápolna védőszentje Tours-i Szent Márton, a 2016-os év Szent Márton éve, az egyházközség Opra István plébános irányításával különböző programokat tervezett, amelyek közt szerepel a 25 éves házassági évforduló megünneplése és a farsangi kosaras bál. Mindkét eseményre január 23-án került sor. A szentmisén négy pár állt az oltár elé, hogy megújítsa 25 éve tett fogadalmát. Aki úgy érezte, hogy szeretné felejteni a hétköznapok gondjait, este a kosarába rakta a disznóvágásból származó ínyencségeket, a jó szilvapálinkát meg a vörösbort, és a kultúrotthon felé igyekezett, mert ott várta a talpat csiklandozó muzsikaszó. Néhány lelkes fiatal – Ábrahám Edina, Kovács Mónika, Bende Anita, GyörgySzabolcs, PappTihamér, BerszánNorbert – vidám jelenetekkel, tánccal szórakoztatta a jelenlevőket. Ez jelentette az est fénypontját.

Bővebben...

Panoráma

Az örök igazságokra tanító zenét ünnepelték Csíkszentléleken

„Zengjetek új éneket az Úrnak, mert csodálatra méltó, amit művelt” – ezt a mottót választották a Zsoltárok könyvéből a XXI. Alcsíki Kórustalálkozó szervezői. Hét egyházi kórust – a tusnádfürdőit, a csíkszentsimonit, a csík­szent­mártonit, a csíkszentkirályit, a csíkszentgyörgyit és a csík­szentimreit – látta vendégül a csíkszentléleki énekkar. A találkozó a csíkszentléleki plébániatemplomban rózsafüzér-ájtatossággal, Ilyés Zsolt plébános köszöntőjével és püspöki szentmisével kezdődött.

Bővebben...

Panoráma

Tékozló fiúkból szerető atyák

Fókuszban: az apa-fia kapcsolat

A gyulafehérvári főegyházmegye család-munkacsoportja idén is megszervezi a férjek-édesapák hétvégéjét.
A rendezvényt a csíksomlyói Jakab Antal Felnőttképzési és Tanulmányi Központban tartják február 19–21. között (péntek estétől vasárnap délig). Célja az Irgalmasság évének üzenetére figyelve férjként, apaként is megállni és megnézni: ki hol tart az úton? „Ha irgalmasok leszünk, mint az Atya, erős apákká leszünk, tartóoszlopokká, akikre számítani lehet. Kijelöljük a határokat, elviseljük a rángatást és életfakasztó kútforrássá leszünk, hosszantartó örökséget hagyunk magunk után. Eljutunk a tékozló fiúság gyengeségétől a férfiasság erejéig.”

Bővebben...

Egy falat a léleknek

Vasárnap

Fr. Anaklét OFM
  • Nem véletlenül vásárnap a vasárnap. Ezt tették az őseink, és ezt tesszük mi is, különösen a vasárnapi nyitva tartásokra gondolva vagy a bevásárlóközpontok előtti parkolókat látva. Ez lenne az „ősi hit”? Nem is beszélve más tevékenységekről…
  • Vasárnap, vagyis az Úr napja, a hét első napja. Nem mindegy, hogyan kezdődik a hét. A vasárnap olyan nap, amely meghatározza, minősíti az ember életét; de nem csak, hanem az egész teremtést is.
  • Elég arra gondolni, hogy a teremtés koronája az ember. S ha a koronával gond van, akkor nemcsak a koronával van gond, hanem mindazzal is, amit a korona mint érték takar.

Bővebben...

Emlékezzünk régiekről

Február (1.)

Kilencven éve halt meg:

Pap Gyula. Hatolykán született (Szentkatolna filiája) 1858. március 4-én. A középiskolát Kolozsváron, a teológiát Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelte Fogarassy Mihály püspök 1881. július 17-én. Csíkrákoson, Nagykászonban és Kézdiszentkereszten káplán. Deményházán, Bordoson, Egrestőn, Kilyénfalván, Etéden és Nyárádsellyén plébános. 1918-ban nyugdíjba ment. Meghalt 1926. február 4-én, 68 éves korában.

Bővebben...

Pitypang

Úton: Itthon

Barangolás Erdélyben (13. rész)

Segesvárt észak felé elhagyva aránylag rövid úton elérjük Marosvásárhelyt. Ez Székelyföld legnagyobb városa. Ha a főtér északi oldalán indulunk el, eljutunk a Bernády piactér felett emelkedő dombhoz. Itt áll Marosvásárhely 14. századbeli erődített temploma. A templomot a 14. században a ferencesek építették, de a 16. században Marosvásárhely a reformáció oldalára állt, így a templom a reformátusok tulajdonába került. A marosvásárhelyi vártemplomban tartották 1559-ben mindenszentek napján az első erdélyi zsinatot, s itt ült össze 1707-ben az országgyűlés. A vártemplomban volt felravatalozva 2006-ban Sütő András. A templom vastag falakkal és négyszögletű, valamint sokszögletű bástyákkal, ágyútornyokkal volt megerősítve, a törökök az 1600-as években mégis elfoglalták. Ha Marosvásárhelyre jutunk, nem lehet kihagyni a híres Teleki–Bolyai-könyvtár megtekintését, melyet Teleki Sámuel erdélyi kancellár alapított az 1700-as években. Marosvásárhely kiindulópont a székelyföldi kirándulásokhoz: Borszék, Maroshévíz, Gyer­gyószentmiklós, Békási-szoros vagy akár a mezőségi tájak, ahol több tó is áll a halászni vágyók rendelkezésére. El lehet jutni Szamosújvárra, a híres cágai, ördöngösfüzesi tavakat érintve. Itt található Sütő András szülőfaluja, Pusztakamarás. Ha Marosvásárhelytől keletre indulunk el, akkor olyan helyeken haladunk át, mint például Szászrégen, Déda és az ismert Maros-szoros. A Maros a forrástól kezdve itt töri át először a Keleti-Kárpátokat. Szászrégen után a Maros-szorosig megtekinthető a szinte teljes épségben lévő marosvécsi (Brâncoveneşti) várkastély. A Kemény család birtoka volt 1944-ig, itt zajlottak le a Kemény János által alapított Helikon társaság irodalmi összejövetelei, s itt található Kuncz Aladár emlékasztala is. Parkjában római kori tábor maradványai láhatók. Továbbhaladva Dédára érünk, Erdély egyik fontos vasúti csomópontjához. A túrázni vágyók innen indulhatnak a Görgényi- és a Kelemen-havasokba. Nem mindennapi látvány az első világháborúban kiépített vasútvonal sem, amely végigkíséri a keskeny Maros-völgyét. Itt zajlik Vass Albert Funtineli boszorkány című regényének a cselekménye. Kisebb-nagyobb településeken haladunk keresztül, mint például Szalárd (nagy ütközetek voltak itt a II. világháború idején), valamint Gödemesterháza stb. Végül megérkezünk Maroshévízre (Topliţa). A szláv elnevezés a „toplec” szóból ered, ami meleg vizet jelent. Itt található a fenyvesek övezte gyógyvizes Fenyő- vagy Bánffy-fürdő üdülőközpont, amely 655–690 méter magasan fekszik, klimatikus gyógyhely. A fürdőtelepen 1882-ben Bánffy Dezső építtetett villát, amelyet azonban 1999-ben leromboltak. Jelenlegi medencéje 1937-ben épült. Egy másik fürdőtelep az Urmánczy-fürdő, amely 1959-ben épült a Maros mellett.

Bővebben...

Hírek, hirdetések

Hírek, hirdetések

Szemelvények a Házasság hete programjából

Február 7-14.

• Szatmári egyházmegye

Csütörtökön, du. 4-től: székesegyház plébánia: előadás a válást megszenvedő gyermekekről és a mozaikcsaládokról, du. 6-tól: előadás a házasság különböző életszakaszaiban mutatkozó esélyekről és veszélyekről. További információk: szatmariegyhazmegye.ro.

Bővebben...