A sírtól visszatérve mindent hírül adtak a tizenegynek és a többieknek.

(Lk 24,9)

XXIV. évfolyam 16-17. szám, 2014. április 20-27.

Nincs vége!

Bereczki Silvia sa

Amikor az utóbbi időben húsvét nyolcadát húsvét heteként emlegettem – egy-egy időpont-egyeztetés kapcsán pédául –, gyakran értetlenkedéssel találkoztam. Nagyhéten? – kérdezték egyesek. „Ja, értem a húsvét utáni héten” – hangzott el máskor. Vajon ilyen hamar véget ér a feltámadás ünnepe? Húsvétvasárnap, aztán még egy locsolás – és ennyi? Mintha húsvét vasárnapjával (csak) véget érne valami? Nem, húsvét nem a nagyböjt, a nagyhét végéig tart, és még csak nem is húsvéthétfővel zárul. Nem véletlen, hogy a liturgikus naptárban a 40 napos böjti időt 50 napos húsvéti idő követi. A nagyböjt „csak” a készület, az „esemény” pedig a húsvéti misztérium, beleértve természetesen a szervesen hozzá tartozó „nagycsütörtököt, nagypénteket és nagyszombatot”.

A feltámadás titkának beépítése életünkbe éppúgy folyamat, mint a rákészülés. Feltámadása után Jézus negyven napig még megdicsőült testben a Földön maradt, újra meg újra megjelenve tanítványainak és az őt szeretőknek, az őt keresőknek. Mi több, ez a folyamat még a mennybemenetellel sem ért véget, hiszen ahhoz, hogy a követői az örömhír felvértezett hirdetőivé váljanak, hogy életük eseményeit a feltámadás fényében tudják szemlélni, szükségük volt a megígért Vigasztalóra, a Szentlélek eljövetelére.

Bővebben...

Nincs nagyobb erő az irgalomnál

Farmati Anna SSS

Talán szeretjük azt gondolni, hogy az irgalmasság – végső soron gyengeség. Aki irgalmas, az nem elég határozott, az nem elég hatalmas, de legalábbis nem következetes, nem igazságos, és persze túl engedékeny, túl sokat kockáztat a tekintélyére nézve… stb. Talán sokan emiatt nem merik feltételezni Istenről az irgalmasságot, még akkor sem, ha hittanórán becsülettel megtanulták a leckét… Ha nem így volna, nem kellene Isten irgalmasságát annyit hangoztatni. Nem volna szükség az irgalmasság vasárnapjára sem, hiszen az egyszerű tény, hogy Isten nem csak igazságos és hatalmas Úr, hanem irgalmas és szerető Atya, többszörösen benne van a Szentírásban… ahogy mondani szokták: majd kiveri a szemünket (már ha olvassuk…). Mégis annyira nehéz észrevenni, hogy kellett egy Fausztina nővér a magánkinyilatkoztatásaival? Aztán egy külön ünnep is, s még ez sem elég, kell az újabb és újabb próféciaáradat, hogy az ember megnyugodjék?

Maga a tény, hogy létezik az ünnep – ez is az isteni irgalom bizonyítéka. Amint az is, hogy akkor van, amikor van. Ha látja Isten, hogy valamire szüksége van az embernek ahhoz, hogy üdvözüljön, akkor rögtön megteszi, elébe siet, és olyat is megtesz, ami kilóg a megszokottból (elég csak Jézusra gondolnunk, okozott ő éppen elég meglepetést azoknak, akik tudni vélték, hogy milyen az Isten…)

Bővebben...

Panoráma

Együtt a húsvéti örömben

Roos Márton temesvári püspök húsvéti üzenete 

A húsvét idén sokkal kifejezőbben jelképezi a keresztények egységét, mint az elmúlt években. Ami nem sikerült az emberi igyekezetnek, megvalósult a Juliánusz- és a Gergely-naptárban egyaránt. A világ kereszténysége a földkerekségen mindenhol április 18–21. között emlékezik Jézus Krisztus halálára, és ünnepli feltámadását.

A nyugati és a keleti egyház liturgiája egyaránt tartalmas, gazdag, mélyreható, ugyanakkor szép. Különösen alkalmas a lelki és az egyházi életbe való újabb elmélyülésre, valamint az ebben való cselekvő részvételre („actuosa participatio”, amint azt a
II. vatikáni zsinat nevezi). Erre szeretném minden keresztény testvéremet meghívni és buzdítani.

Bővebben...

Panoráma

Életet rejtő halál

Gagyi Katinka

Mivel az egyházi év csúcsa és legbővizűbb forrása a húsvét és az azt megelőző napok eseményei, ezért a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz plébánia is kellő méltósággal igyekszik megélni ezeket a napokat. Idén, a plébánia évében lesz a 13. húsvét, amelyet a 2001. október 1-jén felszentelt templomban ünnepelnek. A templomszentelés óta évről évre egyre többen kapcsolódnak be a húsvét misztériumának ünneplésébe, a húsvéti szent három nap liturgiájába. Isten kegyelméből – legalábbis ezeken az alkalmakon – a templom már szűknek bizonyul a betérők számára.

Virágvasárnap a gyermek- és ifjúsági szentmisék keretében az egyházközség fiataljai minden évben passiójátékot adnak elő a hittanárnő segítségével, aki nagy szakértelemmel tanítja őket. Ugyanezt a misztériumjátékot a nagyhét valamely napján a templomban ismét bemutatják általános iskolások számára, hogy ezáltal mások is elmélyülhessenek a húsvéti események titkában. Az ünnepi nagymise keretében a plébánia Iubilate nevű kórusa énekli el Jézus szenvedéstörténetét. Mindkét fellépés azt a célt szolgálja, hogy a szemlélőt és hallgatót kiemelje a megszokottság szürkeségéből, az élet zajából, és visszarepítse Jézus korába, amikor – legalábbis lélekben – tanúja lehet a Mester életeseményeinek.

Bővebben...

Panoráma

A húsvét: ígéret és az engedelmesség jutalma

Schönberger Jenő szatmári püspök körlevele 

A húsvét nem egyszerűen egy ünnep a többi között, hanem az „ünnepek ünnepe”. Húsvét ünnepe kettős üzenettel bír számunkra: egyrészt az Atya válasza Jézus életére és engedelmességére, másrészt egy csodálatos ígéret mindazoknak, akik Krisztus példáját követik.

Húsvét mindenekelőtt az engedelmesség jutalma. Hogyan látjuk az engedelmességet Jézus életében? Amikor a világba lép, ezt mondja, nézd, Atyám, jövök, hogy teljesítsem akaratodat… és az Ige testté lett, és szegényen élt köztünk. Istállóban születik, kiszolgáltatja magát a történelemnek és az emberek gonoszságának. Mindez azért történik, mert így akar tanítani és fölkészíteni minket életünk nagy feladatára: Istenre szorultságunk elfogadására. Cselekvésének törvényéül a szelídséget választja és nem az erőszakot, mert tudja, hogy Isten az ő bölcsességét nem erőszakkal, hanem szeretettel akarja diadalra vinni, és ezt a győzelmet csak a kereszt vereségében érheti el. Meghajlik az Atya akarata előtt. Kérhette volna halálának elengedését, de nem kérte. Kérhette volna, hogy a Föld Édenkertté váljék, ahol többé senki sem éhezik, de nem tette. Ő, a szeretett Fiú, megszüntethette volna a szenvedést, és nem kellett volna alávetnie magát a gyötrelemnek, de nem kérte. Az Isten által teremtett való világot, amelyet az ember engedetlensége a bűn által megrontott, olyan valóságnak fogadta el, amilyen volt. Lehajtotta fejét és elfogadta a kicsúfolást, megostorozást, keresztre feszítést. Így olvassuk a Filippi levélben: „Megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten fölmagasztalta és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek” (Fil 2,8–9). Vagyis föltámasztotta őt a halálból. Húsvét az Atyaisten válasza Krisztus önátadására.

Bővebben...

Panoráma

Új jövő

Böcskei László váradi püspök húsvéti gondolatai 

Sokszor előfordul, hogy világunk és környezetünk gyorsan váltakozó eseményeit követve úgy érezzük, hogy nem érjük utol magunkat. Tudomást szerzünk arról, ami körülöttünk történik, kénytelenek vagyunk részt venni az eseményekben, de nem tudunk azonosulni a történésekkel, és képtelenek vagyunk belelátni a minket is közvetlenül érintő valóságokba. Ilyenkor azt mondjuk: rohanó világban élünk! Egy olyan világban, amely rohamosan gyorsul, amelyben már csak határidőnaplóval és ehhez hasonló eszközökkel lehet eligazodni.

Bővebben...

Panoráma

A keresztény vallásszabadságról és Nagy Konstantinról a Katolikus Akadémián

Fábián Róbert

Amikor Nagy Konstantin nevét hallja ma az ember, két dolog jut akarva-akaratlanul eszébe: a 313-ban kiadott milánói rendelet, illetve hogy ő az első császár, aki megkeresztelkedett. Mindkettőről sok a mendemonda, pontatlan megfogalmazások terjengenek. (Ilyen például, hogy a milánói ediktummal Nagy Konstantin a kereszténységet tette meg államvallásnak.) A félreértések tisztázása, a mendemondák tényekkel való helyettesítése és a téma korhű keretbe ágyazása volt a célja Marton József egyháztörténész professzor április 10-én Kolozsváron, a Római Katolikus Teológián a Katolikus Akadémián Nagy Konstantin és a keresztények vallásszabadsága címen tartott előadásának.

Bővebben...

Panoráma

Évforduló, iskolanapok Kolozsváron

Bodó Márta

A Báthory István által alapított és ma a nevét viselő kolozsvári iskola 435 éves. Áprilisban a Báthory-napok keretében emlékezik meg erről az évfordulóról a tanintézet tanár- és diákközössége. Az országszerte tartott „iskola másképp” programba illeszkedik a múltra való emlékezés és ünneplés. Az ünnepségek és szerteágazó programok mindenikéről képtelenség beszámolni, csak néhány mozzanatot emelünk ki itt. A kiemelt mozzanatok nem rangsorolást, csupán szubjektív szelekciót jeleznek.

Bővebben...

Panoráma

Jakubinyi György érsek főpásztori beiktatásának 20. évfordulója

Ez év április 21-én van a főegyházmegye érseke főpásztori beiktatásának 20. év­fordulója. Két évtizeddel ezelőtt egy hétköznap került sor a nagy eseményre, mégis zsúfolásig megtelt az ezeréves székesegyház. A főegyházmegye minden részéről érkeztek a zarándok hívek és papok, akik imádkozva és gyermeki ragaszkodással vettek részt a liturgián. Jakubinyi érsek személyében csodálatosan együtt van a nagy tudás és az imádságos, krisztusi szerénység, az atyai megértés isteni és egyházi törvények útján járó elöljáró kitartó hűségével. Isten szolgája Márton Áron harmadik utódjaként, a 89-es változások után olyan örökséget kapott, amelyet nem volt könnyű vinnie. Eddigi főpásztorsága kiemelkedő eseménye volt a hároméves előkészület után a nagy jubileumi évben megtartott főegyházmegyei zsinat, valamint az egyházmegye millenniumi jubileuma. A főpásztor a 20. évfordulóra minden ünneplés és külsőség nélkül szeretne emlékezni. A zsidókhoz írt levél buzdít, hogy „Emlékezzetek meg elöljáróitokról, akik az Isten igéjét hirdették nektek!”(Zsid 13,7). Ennek jegyében imádkoznak hívei és papjai buzgó lélekkel a főpásztorért, hogy a legfőbb pásztor óvja életét, segítse munkájában, adjon neki bőséges kegyelmet és erőt, hogy tovább szolgálhassa jó pásztorként Isten rábízott népét.

Bővebben...

Panoráma

Betekintés a plébániák életébe

A székelykeresztúri plébánián a fiataloknak és felnőtteknek idén is lehetőségük volt lélekben felkészülni a húsvétra. A plébánia fiataljai részt vettek a már hagyománnyá vált kerületi nagyböjti ifjúsági lelkinapon Szé­kely­udvarhelyen. A felnőttek számára szervezett nagyböjti lelkinapot április 12-én Farkas Ervin segesvári segédlelkész vezette és a Szent Kereszt Kolping Család szervezte. Az együttlét szentmisével kezdődött és szentségimádással ért véget, témája a szenvedés, fájdalom és a kegyelem volt. A lelkinapon csoportvezetőként is részt vevő Balázs Kinga a következő gondolatokat emelte ki: Nagyon tetszett a szárnyalás hasonlata. 

A fájdalom, az aggodalom leköti a szárnyainkat, és nem engedi, hogy repüljünk. De ha Isten igéjét olvassuk, és elmélkedünk rajta, megismerjük Istent és tervét az életünkre. Akkor tudni fogjuk, mikor jött el az ideje a repülésnek, és megtapasztalhatjuk, hogy „ahol az Úr lelke, ott a szabadság. A húsvétra való felkészülést a fiatalok és felnőttek közös nagycsütörtöki gyulafehérvári zarándoklata egészíti ki. Fő cél: az ünnepi olajszentelő szentmisén való részvétel, valamint a lelki töltekezésen túl, a plébániai csoportok közti jó kapcsolat szilárdítása. (Joó Aniella, Szent Kereszt Kolping Család)

Bővebben...

Panoráma

Adj különleges ajándékot!

Nagy Andrea

Húsvéti vásár a szeretet jegyében 

Böcskei László nagy­vá­radi megyéspüspök a 2014-es évet a szeretetszolgálat évének nyilvánította. Ennek jegyében a nagyváradi Caritas Catolica különös figyelmet fordít ebben az időszakban rendezvényeire, önkénteseire. A húsvét közeledtével idén nyolcadik alkalommal szervezték meg az immár hagyománnyá vált népszerű húsvéti vásárt a nagyváradi iskolákban.

Ünnepi hangulatot teremtenek e rendezvénnyel, segítenek mindazoknak, akik ötletes, saját kezűleg készített ajándéktárgyakkal, húsvéti üdvözlőlapokkal akarják megajándékozni szeretteiket. A vásár alkalmával arégi idők hangulatát és örömét is szeretnék visszaidézni, visszaadni.

Bővebben...

Panoráma

Misztériumjáték Marosvásárhelyen

Bereczki Silvia

Egy csoport lelkes fiatal, többnyire egyetemisták, szabadtéri passióra hívták a marosvásáhelyieket virágvasárnap délutánjára. A borongós, esős napok után váratlanul napsütés fogadta a Keresztelő Szent János plébánia udvarán a számos érdeklődőt és a szereplőket. (A hét folyamán a csoport tagjai, a hátterező segítők körében mindig téma volt az időjárás, az esőmentes óráért való fohászkodás, napsütést azonban szinte merni sem remélt senki.)

– Misztériumjáték ez a passió, nem színdarab – hangzott el már Molnár Margit bevezetőjének első mondatában. Misztériumjáték, amely a szenvedéstörténet átelmélkedésére, mi több, személyes átélésére hívja „a nézőket” is. Hogy ez a cél megvalósuljon, azért „a szereplők” mindent megtettek. Gondosan kiválasztották azt a nagyon kevés kulcsszót, amelynek megítélésük szerint feltétlenül el kellett hangoznia, a sokféle és mégis sajátos egységet alkotó zenét, amely diszkréten, de hatásosan kísérte a történést, leleményesen összegyűjtötték és használták a kellékeket, és – ami a legfontosabb – beleadták szívüket-lelküket a passió megjelenítésébe. Hogy céljukat elérték, látszott az udvart teljesen betöltő „közönség” arcán, érződött a csendes figyelemben, és amikor a misztériumjáték végén felhangzott a nagyon megérdemelt, hosszú és lelkes taps, az valahogy mégsem illett bele az elmélyült hangulatba…

Bővebben...

Panoráma

Cserkész lelkinapok Csíkszeredában

Isten teremtett világának szépsége és védelme témakörben álmodták meg és vitelezték ki az április 11–13. között zajló cserkész lelkinapokat, a CSELEN-t Csíkszeredában. Mot­tóul Szent Pál apostol rómaiakhoz írt levele egy igazsága szolgált: Maga a természet sóvárogva várja Isten fiainak megnyilvánulását (Róm 8,19).

A lelkinap, akár a forrás, patak, folyam, folyó, majd tenger élete, a Szeretetmorzsa akcióval kezdődött, melyen csupán egy tucatnyi cserkész vett részt. Pár órával később patakká, folyammá, végül folyóvá formálódott a csapat, mert több mint 180 cserkész gyűlt össze a Segítő Mária Gimnázium Kollégiumában, hogy a tengerbe ömölve – amit a kezdő szentségimádás jelentett – megkezdődjön az Isten jelenlétében való tartózkodás, időzés, töltekezés.

Bővebben...

Panoráma

Keresztutak Nagyváradon

Mihálka Zoltán

Április 10–12. között a délután 6 órakor kezdődő szentmisék keretében a nagyvárad-olaszi Barátok templomában tartott lelkigyakorlat meghívott szónoka Mátyás Károly székelyudvarhelyi főesperes-plébános volt. A 11-i szentmisét követően bemutatták a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság által kiadott Keresztutak című albumot. 

Minden könyvbemutató ünnep, e könyvé többszörösen is az. Egy kiadványt megtisztelni főhajtás az egyházi kultúra előtt, és mindaz előtt, amit lelkiekben ez nyújt. Ünnep, mert időben akkor történik ez, amikor valóban aktualitása van, nagyböjt idején, a húsvéti ünnepkörben, ezáltal felidézve Megváltónk áldozatát. Ünnep, méltó emlékezés Krisztus szenvedéstörténetére. Szép kivitelű színes album ez, címe: Keresztutak. Tizennégy keresztút a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyéből, és az egyházmegye 14 keresztútján vezet végig. Megelevenednek a keresztút állomásai (stációi), Jézus elárultatása, elfogatása, megkínzatása, keresztre feszítése, kínhalála. Ugyanakkor Isten és ember közös útját járva megtapasztalhatjuk a vigasztalást, a segítségnyújtást, mindazt, ami felemel, erőt ad és bátorít… A keresztúton nem egy halott emléke előtt tiszteleg a lélek, Jézus szenvedéstörténetében és halálában mindig az élő Isten ereje tölti be a feléje közeledő lelket. A szürke hétköznapokban ez vezeti el a keresztúton a 15. stációhoz, melyet így nevezünk: harmadnapra feltámadott.

Bővebben...

Panoráma

Keresztjeink

Szász Zalán

Székelyudvarhelyi kerületi ifjúsági lelkinap 

Nagyböjti lelkinapra gyűltek össze a fiatalok április 5-én, szombaton: az udvarhelyi fiatalok huszonheten vettek részt, a társszervező székely­keresztúriak pedig tizenheten Kovács Péter plébánossal együtt, és képviseltették magukat a kerületből Máréfalva és Zetelaka fiataljai is. Csíkszeredából az Új Remény ifjúsági együttes négy tagja látogatott el hozzánk, énekeikkel, játékaikkal színesebbé, vidámabbá téve napunkat.

Az első előadást Hölgyes Pál-Zsolt tisztelendő tartotta, megértetve a résztvevőkkel a nagyböjt lényegét. Többek közt arról beszélt, hogy mindannyiunk élete keresztút, kinek nagyobb, kinek kisebb a keresztje, de mindenkinek van. Ezután megnéztük az Elszakítva című rövidfilmet, amely azt mutatta be, hogyan rombolja le a bűn az Istennel való kapcsolatunkat, és hogy Jézus kiment a halálveszélyből azáltal, hogy életét adja értünk, majd feltámad a halálból. A téma elmélyítése után kiscsoportokra osztottak, ahol részletesen átbeszélhettünk néhány kérdést. Sok embert és sorsot ismerhettek így meg a résztvevők. Mindenki megnyílt a másik előtt és őszintén beszélt. A plénumban minden csoportnak egy kis pantomimet kellett bemutatnia.

Bővebben...

Panoráma

Növekedés a belső szabadságban

Fail Ágnes

E címmel hirdették meg a hétköznapok lelkigyakorlatát Marosvásárhelyen a segítőnővérek. Nagyböjt alatt az érdeklődők a nővérek kápolnájában gyűltek össze szerda esténként, hogy Bara Irén és Bereczki Silvia vezetésével mélyítsék el a meghirdetett témákat: Tudatosan élni, A félelmektől szabadulni, Egyszerű dolgoknak örülni, Szeretetkapcsolatok, Isten országáért dolgozni, Keresztünket hordozni.

Az első, ismerkedő találkozón rövid bemutatkozás után mindenki elmondta, miért és milyen elvárásokkal jelentkezett a lelkigyakorlatra, a vezetők pedig ismertették az imaalkalmak szerkezetét: bevezető gondolatok, a hét folyamán tapasztaltak megosztása kiscsoportos beszélgetés keretében, közös elmélkedés, ima, a következő hét tematikájának felvezetése, végül záróima-záróének. A résztvevők a tematikát hat kis füzet formájában kapták kézbe, ezek minden napra tartalmazták a megfontolandó gondolatokat, az elmélkedések központi gerincét képező evangéliumi idézeteket, illetve a gyakorlási feladatként szolgáló utasításokat is. Hétről hétre az egyes résztvevők közti korkülönbség ellenére egyre bensőségesebbé vált a légkör a kiscsoportos beszélgetéseken. A tapasztalatok, élmények, nehézségek megosztása, a témák kapcsán felmerülő kérdések megválaszolása, bizonytalanságok tisztázása után egy kis elcsendesedés-ráhangolódás, majd közös ima vagy elmélkedés következett. A nővérek az evangéliumon kívül egyedi segédeszközöket is felhasználtak a különböző témák elmélyítéséhez, például hang- és videofelvételeket, fényképeket, gyurmát, a szőlőnyesésből visszamaradt szőlővesszőket.

„Még soha nem imádkoztam gyurmázva, képet nézegetve, nagyon tetszett a találékonyság, külön emlékezetes élmény, ahogy a kis szőlővesszőcskéket kézben tartva, görbítgetve, imádkozva jutottunk el Krisztus keresztjéig” – osztotta meg az egyik résztvevő. Egy másik pedig a következőket vallotta: „Hálás vagyok a minden napra kézbeadott anyagért, hogy ezeket gyakorolhattam is a hétköznapjaimban. Volt, amikor egészen jól és könnyen ment megélni, máskor nehezebben. Emellett sok kérdés is megfogalmazódott bennem, ezek is segítségemre voltak: szembenéztem önmagammal, alakultam, formálódtam. Nagyon hálás vagyok a kiscsoportban társaim nyitottságáért, megosztásaikért és a segítőnővérek tanácsaiért. Hála minden ajándékért, amit kaptam. Így is lehet lelkiekben készülni, gazdagodni a nagyböjtben.”

Fészekmeleg

Házasok lelkinapja

Eigel Katalin

A nagyböjti időszakban hangsúlyosabbá válik a lelki töltődés és elmélyülés igénye. A Házasság hete elnevezésű rendezvény sikerességét továbbgondolva, Keresztes Zoltán gyergyói plébános házastársaknak szervezett lelki napot, és Ilyés Erika segítőnővért hívta előadónak. A Szent István plébánián gyűltek össze az Istent kereső házaspárok, családok, akik ezen a napon hosszabb időt szántak a megállásra, az elcsendesedésre. Rövid ének, elcsendesedés, ráhangolódás után következett a három részből álló előadás. Témáit változatos formában: egyénileg, párosan, csoportosan és frontálisan dolgozták fel a résztvevők.

Bővebben...

Fészekmeleg

Húsvét ünneplése a családegyházban

Jakubinyi György érsek húsvéti körlevele 

Keresztény hitünk alapvető igazsága, mindennapi életünk bizonyossága és az örök boldogság reménysége Krisztus feltámadása. Megváltónk családban akart világra jönni, családban nőtt fel és ott tanult mesterséget. Harminc rejtett esztendőt töltött munkás életben a názáreti Szent Család keretében. Amikor Szent Péter felveszi az egyházba az első nem zsidó, pogány keresztényt, akkor annak egész családját, Kornéliuszt és háznépét megkereszteli és megbérmálja (Csel 10–11). Ferenc pápa meghirdette a család lelkipásztori kérdéseit tárgyaló őszi rendkívüli püspöki szinódust. Február 2-án – Urunk bemutatása ünnepén – szentatyánk levelet írt a családokhoz, hogy imádkozzanak a szinódus sikeréért. Azt is jelezte, hogy a püspöki szinódus 2015 őszén tartandó rendes általános gyűlésén szintén a család lesz a téma. Ugyanez év szeptemberében rendezik meg Philadelphiában a családok világtalálkozóját. Időszerű hát, hogy a keresztény családdal foglalkozzunk.

Bővebben...

Könyv

Michael Hesemann–Arutro Mari: II. János Pál. Örökség és karizma

Fábián Róbert

Nemhogy kihívás, de szinte megvalósíthatatlan egy olyan ember életéről, mint II. János Pál pápa úgy írni, hogy a könyv az életút minden aspektusát átfogja. Michael Hesemann és Arturo Mari könyve a nagy pápa életét mutatja be röviden, tömören, átfogóan.

Michael Hesemann író, újságíró, történész neve olyan – magyarul is megjelent – könyveiből ismeretes, mint a Sötét alakok – Mítoszok, legendák és hazugságok a katolikus egyház történetéből,
A Názáreti Jézus – Régészek a Megváltó nyomában,
vagy A pápa, aki szembeszállt Hitlerrel – XII. Piuszról, ferdítések nélkül (hogy csak egy párat említsek). Arturo Mari pedig II. János Pál pápa személyi fényképésze volt a kezdetektől, hisz 1957-től állt – saját bevallása szerint – fotográfusként a Szentszék szolgálatába. Nem csupán a gazdag, a leghitelesebb forrásból származó fényképanyaggal járult hozzá a könyvhöz, hanem személyes élményeivel is. Hisz a lengyel egyházfő személyi fotográfusaként nemcsak elkísérte őt minden apostoli útjára, hanem szinte naponta találkozott vele munkája során. A fotográfus ma azzal büszkélkedhet, hogy a 20. század legtöbbször fényképezett emberéről több mint ötmillió fotót készített. A szent árnyékában eltöltött idő alázatossá tette őt, de ugyanakkor a pápa is erősen bízott benne.

Bővebben...

Kitekintő

Aranymise az egri bazilikában

Máriás József

…aki kitart a szeretetben, az az Istenben marad, s az Isten is benne marad. (1Jn 4,16)

E szép bibliai jeligével hívta testvéreit aranymiséjére Schönberger Ferenc ny. plébános, esperes és tb. kanonok, szatmári áldozópap az egri érseki bazilikába, április 5-re.

Szatmári papi jubileum az egri székesegyházban? Joggal gondolhatja az olvasó, hogy sajtóhiba, pedig nem elírás, hanem egy igen színes, változatos, önfeláldozó, mindig cselekvésre kész, hetvenhat éves korában is aktív szolgálattevő pap életútjának nevezetes állomásáról, éppen aktuális helyszínéről van szó: az 1938. március 5-én Túrterebesen született Schönberger Ferenc – Ternyák Csaba érsek meghívására – kisegítő lelkész Egerben, a bazilikában. A Szent István rádió Közelkép rovatában sugárzott háromrészes interjú segít abban, hogy nyomon kövessük és a Vasárnap olvasóival is megismertessük pályafutását, ötven év szolgálatának főbb mozzanatait.

Bővebben...

Egy falat a léleknek

Aki föl tudja fogni, fogja föl!

Fr. Anaklét OFM
  • Isten az Úr Jézus emberré levése által a legnagyszerűbb barátság lehetőségét adta meg. Ez a barátság egyben védelem az emberi kapcsolatok elpiacosodása, a hasznosság szemlélete ellen. Az Úr Jézussal való barátság által válunk képessé az igazi szeretetre.
  • Csak akkor élhetünk teljes közösségi életet, ha nem sajátítjuk ki magamnak az Urat. Nem birtokolhatjuk Jézust és egymást sem. A birtoklási és az uralkodási vágyról való lemondás által juthatunk el az igazi barátság ajándékához. Meg kell tanulnom elengedni és csupán lélekkel, szívvel érinteni a titkot.

Bővebben...

Egy falat a léleknek

Ő bennem, én őbenne… vagy sem?

Fr. Anaklét OFM
  • Minden szentmisében, épp az átváltoztatás, Krisztus Urunknak a kenyér és a bor színe alatti valóságos jelenléte, megtestesülése után mondjuk: „Halálodat hirdetjük, Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz”.
  • Itt, ebben a „kis credo”-ban nem az érzéseinknek, a hangulatunknak vagy akár a tudásunknak a titkáról van szó, hanem 

Bővebben...

Útjelző

Mária iskolájában 80.

Hajlák Attila

Azt emeli magához, akit nagyon szeret 

Jánosi József SJ atya a Szűzanya istenképéről, Isten és a Szűzanya kapcsolatáról a szeplőtelen fogantatásból kiindulva ír: „Isten a szeretet – kiált fel János apostol. Milyen mély Istenbe-tekintés anyagba foglalt objektivációja ez a két egyszerű szentjánosi szó. Istenhez emelkedni csak az képes, akit Isten felemel magához, Isten pedig, mint minden szeretet, azt emeli magához, akit nagyon szeret. Ez az istenarc, amelynek vonásait Mária lelkén keresztül véljük felismerni, csak azért oly megrögzíthetetlen, mert a fény, amely megvilágítja, nem a mi földi szemünk fénye. De ez az igazi istenarc. Ezért Szűz Mária mindig az igaz Istenhez vezető út marad.” (Jánosi József: Mária – A Mária tisztelet dogmatikája és lélektana, 28.66.)

Bővebben...

Útjelző

Mária iskolájában 81.

Hajlák Attila

 Isten előszeretete rajta nyugszik 

„Márián keresztül, a végtelen szeretet hoz­zánk leereszkedvén és mint megtestesült Ige, mint Istenember köztünk megjelenvén megalapítá e földön az isteni családot. Mária a választottak elseje és koronája öröktől fogva. Isten előszeretete rajta nyugszik mindenekfölött, mert a megtestesülendő Igének anyjává választatott öröktől fogva.” Marton Marcell karmelita atya szerint a Szűzanya minden pillanatban üressé teszi szívünket, hogy Isten szeretete, a személyes szeretet tökéletesen betölthessen. Pio atya is a Szeplőtelen Szűzre úgy tekintett, aki nem más, mint „a tökéletes felfogóképesség” és Isten „visszhangja.”

Bővebben...

Pitypang

Világjáró erdélyi magyarok 17.

Gróf Széchenyi Zsigmond

1898-ban született Nagyváradon Széchenyi Ferenc ükunokájaként. Szülei nagy figyelmet fordítottak neveltetésére. Középiskoláit Székesfehérváron, majd a pesti Ferenc József Főgimnáziumban végezte. Érettségi után azonnal besorozták katonának. 1916–1918 között a harctéren teljesített csapatszolgálatot. 1918-ban beiratkozott a budapesti egyetem jogi fakultására, és két alapvizsgát tett le. Érdeklődése egyre jobban a természet, illetve az állatvilág felé fordult. Tanulmányait immár ez irányban folytatta Münchenben, illetve Stuttgartban. 1922-ben Oxfordban és Cambridge-ben fejlesztette nyelvtudását és zoológiai ismereteit. 1927-ben indult az első állatgyűjtő- és vadászexpedíciójára Afrikába. Egyiptom, Líbia, Szudán, Kenya, Líbia, Uganda érintésével vadászott és gyűjtött. 1935-ben már Alaszkában találjuk, majd két év múlva, 1937-ben Indiában vadászik. 1938-ban újból Afrika földjére lépett és expedíciót vezetett. Hazajövetele után Fehér megyében gazdálkodik, valamint vadvédelmi és vadbiológiai problémákkal foglalkozik. 1947-től az Országos Erdészeti Központ vadászati felügyelője, majd az anatómiai intézet vezetője lett. 1950-ben kerül a Mezőgazdasági Múzeumba, ahol szakmuzeológusként a TTM Afrika világa című kiállítást rendezi meg. Hatalmas állattrófeák és fényképfelvételek tömkelegét állította ki, amit az afrikai expedíciója alkalmával gyűjtött. Politikai okokból elveszítette állását, majd kitelepítették egy kis községbe, ahol alkalmi munkával szerezte a betevő falatokat. Rehabilitása után, 1960-ban vadászati szakértőként hivatalos, államilag támogatott expedícióval Kelet-Afrikába utazott. Nagy sikerű könyvei híressé tették. Gyűjteménye valóságos közkincs lett. Az ismeretterjesztés egyik legkiemelkedőbb alakjai közé tartozik. 1967-ben hunyt el Budapesten.

Bővebben...

Pitypang

Anya mesél

Gergely Edó

Izgemozga mese
2. rész 

Mozga király már messziről észrevette a közeledő seregnyi embert. Egyszerű, csendes ember volt ez a Mozga lovag, jó ideje csak a kutyájával és a macskájával élt a várban, mivel úgy gondolta, az állatok furcsaságait könnyebben meg tudja szokni, mint az embe­rekét.

Bővebben...

Hírek, hirdetések

Statisztikai adatok

A Gyulafehérvári Főegyházmegye statisztikai adatai a
2013-as évre összesítve a következőképpen alakultak: hívek száma: 330 170, ugyanebben az évben 4056 alkalommal szolgáltatták ki a keresztség szentségét (ebből 3273 egy év alatti gyermeknek), 2316 személy bérmálkozott, 3371-én voltak elsőáldozók.
A temetések száma 4797 volt, házasságot 1737-en kötöttek (ebből
1030 katolikus, 707 vegyes házasság). (A romkat.ro nyomán)

 

Csíksomlyói pünkösdi búcsú

„Boldog a méh, mely téged hordott” (Lk 11,27) mottóval szervezik meg az idei csíksomlyói búcsút. Június 7-én lesz az ünnepi szentmise, ezt celebrálja Jakubinyi György érsek, homíliát mond Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes, plébános. (romkat.ro)

Bővebben...