Aki tanúságot tesz mellettem az emberek előtt, azt majd az Emberfi a is magáénak vallja az Isten angyalai előtt.

(Lk 12,8)

XXIV. évfolyam 37. szám, 2014. szeptember 14.

Tanévkezdési gondolatok

Antal Erzsébet

Újra itt van szeptember, egy új tanév kezdete. Mindenki feltöltve kezdheti az új, 2014–2015-ös tanévet. A hagyományoknak megfelelően, az első nap mindig hasonló útravalók hangzanak el: A pedagógusoknak a szülők mellett társként és nem pedig helyettesként kell szerepet vállalniuk a gyermekek nevelésében. „Fogadd el az okos intést, az igazságot, a törvényt és a becsületességet! …Hallgass, fiam, apád intésére, és ne hagyd el anyád tanítását, mert ékes koszorú ez a fejeden és ékszer a nyakadon!” Bizonyára ehhez hasonló szavak hangzottak el elődeink tanévkezdésén is. A nyár folyamán megfigyelhettük, milyen sokat dolgoznak az emberek a megélhetőségért: tűző déli napon kaszálnak, rendet vágnak, csak időnként állnak meg, hogy megfenjék kaszájukat. Ha néha úgy érezzük, hogy nem megy, ha úgy érezzük, fogytán az erőnk, a türelmünk és a kitartásunk, akkor gondoljunk a kaszás emberekre! Tűzött a nap, a közelben madár sem járt, talán minden porcikájuk fájt, szomjasok és éhesek is lehettek, de tették a dolgukat. Mert volt vetés és lesz aratás! Áll a fű és rendet kell vágni benne! Nekünk nem kaszát, hanem könyvet, füzetet, vonalzót és tollat adnak a kezünkbe, amit ki kell használni.

A kicsik iskolába kerülése egy korszak lezárása, nemcsak a gyermekek, hanem a szülők számára is: kisgyermekből kis diák lett, bizony múlik az idő. Mind a szülő, mind a gyermek számára izgalmas, ugyanakkor sok szempontból nem könnyű időszak ez. A szülőnek felelősen döntenie kell egy olyan kérdésben, amely komolyan befolyásolja gyermeke életét. Mit vegyen figyelembe? Hogyan tud a legtöbbet segíteni gyermekének? Fontos a kapcsolat a tanítókkal, tanárokkal, a többi szülőkkel. A szülői munkaközösség megszervezése. Ezek azért fontosak, hogy ne csak részt vegyünk az iskola életében, de alakíthassuk is azt. Beláthassunk a kulisszák mögé, és a tanítókkal, tanárokkal szoros kapcsolatot tartsunk. Ilyenkor inkább az iskolakezdési gondolatokkal és bevásárlással vagyunk elfoglalva. Ezek valóban mind gondok, de talán ezeknél sokkal fontosabb dolgok is vannak. Az anyagiak csupán termékek. Termékei a belső, erkölcsi hozzáállásnak. Természetesen a jól működő tanügyi rendszernek anyagi forrásokra is szüksége van. De nem tudok olyan kiváló tanárról, aki pocsékul viselkedett, tanított és nevelt volna azért, mert nem fizették meg. Vagy a tanár, tanító sokkal jobb erkölcsi példát és tudást fog nyújtani akkor, ha jól megfizetik? Attól félek, hogy a kettő nincs egyenes arányban. A diák sem lesz attól jobb tanuló, ha mindent megadunk neki. Mert a vizsgán nem azt nézi a tanár, hogy mije van, hogyan van öltözve, hanem hogy tanult-e vagy sem. Sajnos az a diák, aki erkölcsi háttér nélkül nő fel, nem fog tudni a valós képességeinek megfelelő eredményt elérni.

Bővebben...

Panoráma

Segítség, iskolakezdés!

Kovács Réka

Jaj, ne is mondjad! – válaszolnak ismerőseim, ha az iskolakezdésről kérdezem. Vajon mi teszi olyan nehézzé az iskolát, hogy maguk a szülők is félnek tőle?

Azt gondolom, elsőként a reggeli indulás. Felmérések szerint minél több gyerek van egy családban, annál nagyobb stresszel indul a nap. Mert ugye a reggeli indulásban benne van a korábbi napnak a zárása is: Vacsorázott-e közösen a család, sikerült-e megbeszélni, lecsengetni az elmúlt nap szépségeit és nehézségeit, előkészítették-e a reggel szükséges ruhadarabokat, bepakolt-e a gyerek a táskába? Sikerült-e elcsendesedni elalvás előtt, és hánykor aludt el a gyerek, a család? Reggel pedig hánykor kelt, nyugodtan reggelizett-e, hogyan indult ki az ajtón? Egyre többet beszélnek az alváskutatók arról, hogy csodaszerként hatna, különösen a serdülőkre, ha az iskolát reggel nyolc helyett kilenc–tízkor kezdenénk.

Másik nehézség, s talán a legnagyobb, a felelősségvállalás. Minél nagyobb a gyerek, annál nagyobb az egyéni felelőssége az iskolával, a tanulással szemben. Az elemistáknak még természetesen nincs kialakulva a felelősségérzetük, így a szülőknek kell ezt felvállalniuk. Hiszen az iskola mindennapos készülést igényel, a házi feladatok megoldását. Eleinte a szülők napról napra követik, hogy a gyereknek megvan-e a leckéje, mindent elvégzett-e, de ahogy telik az idő és nő a gyerek, már magával szemben kell annyira igényesnek lennie, hogy elvégezze a feladatait. Ilyenkor is jót tesz azonban, ha a szülő időnként rákérdez a házi leckékre.

Bővebben...

Panoráma

Új tanév küszöbén

Józsa Zsuzsanna

Ha behunyom a szemem, és szívemben felidézem az emlékeket, még ma is bennem él az iskolakezdés izgalma. Érzem a petróleum jellegzetes illatát, amellyel lekenték a fapadlót, hallom a fehér kréta nyikorgását. Emlékszem a kék-fehér kockás iskolai egyenruhára. Hosszú, befont hajamba piros pántlika került, és nagyon szorongattam édesanyám kezét. A kanadai jegenyefák óriásokká nőttek az iskola előtt, sejtelmes susogással töltötték meg az udvart. A gyerekzsivaly és az ismeretlen, szép iskola valami bűvös, izgalmas vonzással hívogatott, amelybe félelem is vegyült.

Aztán a kedves tanító nénink, Benkő Erzsike megnyugtató szavai, biztatása, szeretetteljes személyisége bizalommal és reménnyel töltötte meg az iskolában töltött időt. Neki köszönhetem, hogy megtanultam különbséget tenni a j és ly között, összeadni, kivonni és szorozni a számokat, tisztán formálni a mondatokat, és lassan értelmet nyertek számomra az idegen nyelvű szavak. Nevet kaptak az ismeretlen arcok, idővel barátokká, bajtársakká lettek, kikkel sok felelési izgalmat és tudást számonkérő felmérőt írtunk… Ötödiktől meghatározó volt életemben a magyartanárnő, Végh Ilonka néni (Isten nyugtassa), aki olyan élményszerűen mesélt a magyar irodalom karakterfiguráiról, rímes alkotásairól, hogy egy életre megszerettette az olvasást. Sőt, bebocsátást nyertem az iskola könyvtárába is, ahol csodálatos világ tárult fel. Ismertem a polcokon a könyvek sorrendjét, a máshol fel nem lelhető illatot, megtanultam a kartotékokat katonás sorrendbe sorakoztatni. Jólestek a tanár néni dicsérő szavai, amikor nálam nagyobb diáknak ajánlottam olvasmányt a kötelezőn kívül… A középiskolában szintén a magyartanárnőm személyisége adta a legnagyobb ösztönzést a tanulásra: Dancs Rózsa tanárnő biztatására elemezgettük az irodalmi alkotásokat oly módon, hogy közeli barátokká lettek a klasszikus költők, együtt kerestük az írói mondanivalót a bonyolultabb irodalmi művekben. Szárnyakat kapott a képzelet, kiszínesedett a fantázia, életre keltek a tömött sorokban írt oldalak… Később Egyed Emese költő, irodalmár kalauzolt tovább édes anyanyelvünk rejtelmes világába.

Bővebben...

Panoráma

Egyház- média – közvélemény

Molnár József

Milyen szerepe van, illetve kellene hogy legyen a médiának az egyház életében, hogyan használjuk a tömegkommunikációs eszközöket – ezeknek a kérdéseknek a mentén taglalták az egyház és a média nem mindig felhőtlen kapcsolatát három napon át a németországi Freisingben, a Renovabis hagyományos őszi konferenciáján.

A kelet-európai újjáépítést immár 25 éve támogató Renovabis, a német katolikus egyház szervezete nagy hangsúlyt fektet az egyházi média munkájára is, évek óta célirányosan médiaprojekteket is támogat. Stefan Dartman jezsuita, a Renovabis vezérigazgatója hangsúlyozta: „Fontos a média társadalmi szerepe a Kelet és Nyugat egyházi partnerségének erősítésében.” Több mint 16 millió eurót fordítottak eddig a hozzávetőlegesen 850, a médiát támogató programra (médiaképzések, újságírói versenyek, csereprogramok, sajtótermékek, weboldalak létrehozása stb.).

 

A szeptember 3–5. között megtartott 18. konferenciára 30 országból 350-en, Romániából pedig 20-an vettek részt, az ortodox, görög- és római katolikus egyház különféle szervezeteinek képviseletében. A lehetőségek piacán többek között bemutatkozott a Pro Educatione Egyesület, a Gyulafehérvári Főegyházmegye felnőttképzéssel foglalkozó szervezeteinek hálózata is.

Bővebben...

Panoráma

Nőszövetségek képviselői Brassóban

Molnos Sára

Az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetségek Egyesületének XV. találkozóját Brassóban tartották szeptember 1–3. között.

Az Árpádházi Szent Margit és a Szent Erzsébet Nőszövetségek által szervezett együttléten 26 nőszövetség, 14 lelkivezető és 37 küldött vett részt Barót, Beszterce, Borszék, Brassó, Cíkcsicsó, Csíkszentmárton, Csíkszereda, Hidegség, Kolozsvár, Margitta, Marosvásárhely, Nagykároly, Nagyvárad, Nyárádremete, Oroszhegy, Parajd, Sepsiszentgyörgy, Szászmedgyes, Székelyudvarhely és Zilah helységekből.

A vendégeket a Szent Kereszt Felmagasztalása plébánián fogadták a házigazdák: Máthé Vilmos plébános, Varga Enikő elnöknő és a belvárosi Árpádházi Szent Erzsébet Nőszövetség elnöknője, Beke Rozália.

Bővebben...

Panoráma

Elhunyt az esztelneki „traktoros barát”, Nagy István Tarzíciusz OFM

A teremtő mennyei Atya akaratában megnyugodva és a boldog viszontlátás reményében gyászol a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány, ugyanis életének 86., szerzetességének 66., papságának 57. évében szeptember 14-én, csütörtökön elhunyt a második világháborút követő istentagadó és egyházellenes kommunista diktatúra idején szerzetes pappá lett és helytállásával Erdélyben áldásos tevékenységet kifejtő ferences generáció egyik utolsó tagjai, Nagy István Tarzíciusz.

Tarzíciusz testvér 1928. november 25-én született Rákosterebesen. 1948-ban lépett be a Kisebb Testvérek Rendjének erdélyi tartományába. A kommunista hatalom ugyan a noviciátusból való távozásra kényszerítette, de megőrizve lelkében az isteni szó erejét, Szent Ferenc életpéldája és az erdélyi ferencesek iránti elkötelezettségét, 1952-ben visszatért a rendbe, és Máriaradnán letette első fogadalmát. Pappá szentelésére 1957. november 24-én került sor Désen, ahol 1967-ig volt segédlelkész. 1967 és 1972 között Ojtozon szolgálta a lelkek üdvösségét, 1972–1977 között Marosvásárhelyen, 1977–1984 között Marosszentgyörgyön, majd az 1984–1989 közötti időszakban újra Marosvásárhelyen szolgálta Istent és népét. Leghosszabb ideig, 1989-től 2013-ig Esztelneken élt és dolgozott. 2013-ban betegsége miatt Csíksomlyóra került: a Szűzanya lábánál az örök életbe vetett hittel készült az Úr Jézussal való találkozásra, akit életében kitartóan szolgált.

Bővebben...

Panoráma

Hálaadás a termény betakarításáért Szentkatolnán

Lőrincz Lenke

„Semmi sem pótolhatja azt a méltóságot, amit a munkának köszönhetünk”, idézte a szentatyát Opra István plébános az augusztus 31-én, a terményért való hálaadás ünnepén, amelyet idén negyedik alkalommal tartottak meg. (A következő vasárnapokon a filiákban, Hatolykán és Martonfalván volt hálaadó ünnepség a termény betakarításáért.)

A szentbeszédben elhangzott, hogy az alig 13 éves Jorgét (a mostani Ferenc pápát) apja a nyári szünetben dolgozni küldte. A pápa nagyon értékesnek tartja saját fejlődésében ezt a munkát: „Nagyon hálás vagyok apámnak, hogy dolgozni küldött. A munka volt az egyik legjobb hatás, ami életemben ért. Mert a munka ad méltóságot az embernek.” Ugyanakkor Ferenc pápa felhívja a figyelmet a szabadidő jelentőségére is. A dolgozó embernek idő kell a pihenésre, a családdal való együttlétre, az olvasásra, a zenehallgatásra, a sportra. Ezt a lehetőséget csorbítja a vasárnapi munkaszünet elmulasztása. Ha a munka mellett nincs lehetőség az egészséges pihenésre, akkor a munkás rabszolgává válhat. A plébános kiemelte, hogy egy kis életmódváltással sort lehet keríteni a nyaralásra, kikapcsolódásra, szerényen, de ugyanakkor vidáman és önfeledten. A plébános megáldotta a kenyeret, a bort és az Isten adta szebbnél szebb terményeket, amelyeket a falu lakói kemény munkával előteremtettek. Szentkatolnán az emberek napestig dolgoznak, a hivatalos munka mellett az istállóban állataikkal, és sokszor erejüket meghaladva a mezőn. A szentkatolnaiaknak méltóságot ad a munka és méltók a pihenésre. A búzát az ünnepséghez egy helybéli gazda, Bakk István szolgáltatta, amiből Fülöp György pék és családja sütött finom kenyeret. A szentmise és az áldás után versek és ének következtek, majd a templomból kijövet a közösség elfogyasztotta a finom, ropogós házikenyeret, a jó bort, a gyerekek a gyümölcsöket. Az ünnepségen részt vett a község polgármestere, Tusa Levente is. Az ünneplő közösség hálát adott a mindenható Istennek, hogy áldását adta a terményekre, és kérte, hogy mindenkinek legyen munkája és lehetősége a pihenésre meg szórakozásra is.

Bővebben...

Panoráma

Hatvan éve halt vértanúhalált Boga Alajos

Fodor György

Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén kereken 60 esztendeje annak, hogy 1954. szeptember 14-én Boga Alajos ideiglenes gyulafehérvári egyházmegyei kormányzó a máramarosszigeti börtönben vértanúhalált halt, így egyesítve Jézus Krisztus keresztjével saját keresztútját, példát mutatva hitből és hűségből Erdély keresztényeinek.

1886. február 18-án született Kozmáson, Csík vármegyében. Csíksomlyón (1898–1900) és Székelyudvarhelyen (1900–1906) végezte iskoláit. Teológiát a Bécsi Egyetemen hallgatott, a Pázmaneum növendékeként, 1906–1910 között. 1910. július 14-én szentelte pappá Bécsben Fischer-Colbrie Ágost kassai megyéspüspök. Segédlelkész volt Lemhényben és Szászrégenben. 1912–1914 között a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen tanári oklevelet és filozófiai doktorátust szerzett.

Bővebben...

Egy falat a léleknek

Méltósággal, méltó módon

Fr. Anaklét OFM
  • Az, hogy Isten emberré lett, ez azt is jelenti, hogy minden egyes embert Isten az ő szívéig emelt. Különösen annak láttán, hogy Jézus az ő drága vérét érettünk ontotta, lehet-e kétségünk afelől, hogy Isten szeret, illetve hogy Isten a mi gyarló emberi természetünket jobbá, nemesebbé szeretné tenni?
  • Isten az ő Fia által nemcsak az én életemet váltotta meg, hanem az én emberi kapcsolataimat is. A megtért, megváltott ember élete átalakul, de nemcsak az, hanem az ő emberi kapcsolatai is.
  • Ha hagyom, hogy Isten Lelke teljesen lefoglaljon magának; ha hagyom, hogy ő alakítson és vezéreljen, akkor nem csak az én szűkös életemet fogja áthatni, hanem a kapcsolataimat is. 

Bővebben...

Útjelző

Megegyezés Isten akaratával

Hajlák Attila

Mária iskolájában 95/1.

Szent Alfonz lelkiségének középpontja az Isten iránti szeretet, amely a gyakorlatban az Isten akaratával való azonosulásban valósul meg. Olvassunk el tehát együtt néhány oldalt Liguori Alfonz egyik művéből, amelynek éppen ez a címe: Megegyezés Isten akaratával.Istent szeretni számára is azt jelenti, hogy megtesszük akaratát. És Isten akaratának megtétele szerinte is magában foglalja az egész tökéletességet.„Egész tökéletességünk abban áll, hogy szeretjük a mi legszeretetreméltóbb Istenünket. Az Isten iránti szeretet egész tökéletessége viszont abban áll, hogy egyesítjük akaratunkat az ő legszentebb akaratával. Isten kedvét leli ugyan az önmegtagadásban, elmélkedésben, szentáldozásban, a felebaráti szeretet cselekedeteiben, – de mikor? Ha ezek az ő akarata szerint történnek. Ha viszont figyelmen kívül hagyják Isten akaratát, akkor nemcsak hogy nem fogadja szívesen ezeket, hanem ellenkezőleg, utálja és megbünteti.”

Bővebben...

Kereső

És nem zavar, hogyha ezért bolondnak néznek majd

Bálint Róbert

Assisi Szent Ferenc két botot fogott a kezébe és „zenélt” az Úrnak, rácsodálkozott a természet minden szépségére, amelyben felismerte a Teremtő kezét, ennek adott hangot a Naphimnuszában. A környezete bolondnak nézte őt… az ő lelkületével indult útnak a VII. Ferences Biciklitúra, melynek idei mottója épp a Naphimnusz egyik sora volt: Áldott légy, Uram, és minden alkotásod!

Az augusztus 28–szeptember 2. között megrendezett kétkerekes zarándoklat Szent Ágoston püspök emléknapján bemutatott szentmisével vette hivatalosan kezdetét. Íme, belül voltál, én pedig kívül, és kint kerestelek – írta Vallomások című könyvében. Ez a mi feladatunk is, keressük őt. Erre adott alkalmat a biciklitúra, hogy felfedezzük őt magunkban, egymásban, a természetben.

Bővebben...

Hírek, hirdetések

Hírek, hirdetések

Elmenni a határokig!

Pasztorális Napok a Gyulafehérvári Főegyházmegyében 

A következő pasztorális év témája kifejezetten missziós terület: a szórvány. Ezért a pasztorális napokat idén nem egyetlen központban szervezik, hanem a szórványrégiókban, az alábbi négy helyszínen és időpontban: Szeptember 22: Marosvásárhely, Deus Providebit Tanulmányi Ház;Szeptember 22–23: Alvinc, Pongrácz Szent István Tanulmányi ház;Október 6–7: Sepsiszentgyörgy, Sugásfürdő;Október 8: Kolozsvár, Szent Mihály plébánia.A szórványban szervezett pasztorális napok célja jobban megismerni a szórványt, az ott adódó nehézségeket és esélyeket; valamint lehetőséget adni arra, hogy a szórványban tevékenykedők elmondják gondjaikat, felleltározzák az adott realitásokat, és ők fogalmazzák meg a számukra elfogadható és megvalósítható jövőképet.  A találkozók közös munkára alapoznak. Ezért a szervezők előzetesen egy tényfeltáró kérdőívet küldenek minden résztvevőnek, azzal a céllal, hogy a műhelymunka résztvevői már otthon ráhangolódjanak a beszélgetés témáira. A műhelymunka és ennek megfelelően a kérdőív is három témát jár körül: melyek azok a problémák, amelyekkel a szórványközösségek szembetalálják magukat, milyen terveket szeretnének megvalósítani, és milyen erőforrásokra támaszkodhatnak ebben a munkában.

A találkozók mottója: Megmaradni Jézusban, megélni a keresztény hovatartozásunk örömét, elmenni a határokig! (Ferenc pápa) Jelentkezni a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.  email-címen lehet szeptember 17-ig, a kiválasztott helyszín és időpont megjelölésével. További információk: http://www.katolikhos.ro/pasztoralis

(GYEPI)

Bővebben...