Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent!

(Mt 4,8)

XXV. évfolyam 31. szám, 2015. augusztus 2.

Színe-váltás?

Fábián Róbert

Gyerekkoromban ha színeváltozásról hallottam, mindig az jutott elsőre eszembe, hogy ennek szoros kapcsolatban kell állnia a kétszínűség „nemes erényével” vagy a valamilyen kínos helyzet közbeni pirulással, de ha mégsem ezek közül valamelyik, akkor bizonyára valaki mérgében vált színt! Később szórványban élve azt láthattam, hogy a görögkeletiek számára mennyire fontos ünnep Urunk színeváltozása: a falu apraja-nagyja akár csak pár percre is, de felvonult a templomba. Később értettem meg, hogy a görögkeleti ünnepek sorában ez főünnep. A Tábor-hegyen történt színeváltozás Máté, Márk és Lukács evangéliumában is olvasható. Főünnep, mert a görögkeleti liturgiának és teológiának önértelmezést adó passzus: fontos momentum az egész megváltás történéseinek megértéséhez. A színeváltozás a megváltás valóságának kifejezője. Az isteni színeváltozás teljesen elüt az emberi színváltás formáitól.

Bővebben...

Panoráma

Járműmegáldás Szentkatolnán

Lőrincz Lenke

Egyházunk július 25-én Szent Kristófra emlékezik. Ő az utazók, de különösen az autósok és motorosok védőszentje. Ünnepe körül egyházunk lehetővé teszi, hogy járműveinket megáldassuk és megszenteltessük. Ez természetesen nem biztosít 100 százalékos balesetmentességet, de figyelmeztet arra, hogy a törvények betartásával biztonságosabban közlekedhetünk útjainkon. Ezt a lehetőséget használják ki egyesek a szentkatolnai római katolikus egyházközségben már hat éve, a Hatolykán pedig két éve. Az áldással együtt egy kis emléket is kapnak a gépjárművezetők, hogy ez figyelmeztesse őket a krisztusi magatartásra vezetés közben.

Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén július utolsó vasárnapján a szentmise befejezéseként vettek részt ezen a szertartáson a Templom utcába felsorakozott járművek: személygépkocsik és motorkerékpárok. 2015-ben a résztvevők egy képet kaptak Szent Kristóffal és egy rövid imával, amelyet a járműben elhelyezve emlékeztetik önmagukat: útjuk elején forduljanak mindig Jézus Krisztushoz, aki az út, igazság, élet, hogy Szent Kristóf közbenjárására őrizze meg őket egészségben és épségben életük minden napján, különösen útjaik alkalmával.

Bővebben...

Panoráma

Boldogságot keresni jöttek

XIII. Országos Katolikus Ifjúsági Találkozó 

Mintegy kétezer lelkes fiatal, egyházi méltóságok, a helyi és a megyei közélet számos ismert szereplője jelenlétében nyitották meg Kolozsváron július 22-én az Országos Katolikus Ifjúsági Találkozót (OKIT), melynek mottója: „Boldogok a tisztaszívűek, mert ők meglátják Istent!” (Mt 5,8). A találkozót 1992 óta háromévente felváltva szervezik az ország római, illetve görögkatolikus egyházmegyéi.

Bővebben...

Panoráma

XXIII. Bolyai Nyári Akadémia

Ferenczi Julianna

Vallástanárok továbbképzője 

A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) által szervezett XXIII. Bolyai Nyári Akadémia idei főtémája A kommunikációs kompetenciák fejlesztése tanórán, aminek égisze alatt a vallástanári szekció a Római katolikus dogmatikai/fundamentális teológiai témák katekétikai feldolgozása iskolai vallásórák keretében – különös tekintettel kommunikációs kompetenciák fejlesztésére cím alatt hirdette meg a továbbképzőt. Immár sokadszorra a székelyudvarhelyi Tamási Áron Elméleti Líceum és bentlakása adott otthont a július 20–24. között megrendezett eseménynek, amelyen 50 szakképzett hittanár vett részt, akikből 44-en igényeltek kreditpontokat. A továbbképző anyagi költségeit az RMPSZ és a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tanügyi – Confessio ­– alapítványa fedezte.

Bővebben...

Panoráma

Egy hányatott papi élet: Plackinger Pál

Csirák Csaba

Isten szavát vitte az istentelen világ eldugott sarkaiba is 

„Amit én átéltem, az egy darabja a világ- és egyháztörténetnek” – írja Plackinger Pál  1992-ben az Örülj annak, hogy Isten szeret című könyvében. Az eredetileg német nyelven íródott munkát Máriás József fordította magyarra. A könyvbe foglalt emlékezés, a történelem felidézése sok tanulsággal jár a mai olvasó számára is. Ezzel emlékezünk Plackinger Pál tiszteletbeli kanonokra, aki az idén (2015) lenne 100 éves.

Bővebben...

Egy falat a léleknek

Amit veszteségnek tartunk...

Fr. Anaklét OFM
  • A világ – mert tud a keresztény életről – számon is kéri rajtunk. Provokatívan, sokszor arrogánsan, támadva várja el tőlünk. Szembesít bennünket kettős életünkkel, gyöngeségünkkel, gyávaságunkkal, megalkuvásainkkal.
  • A tisztával is éppen így tesz. A tisztaság annyira irritálja a világot, hogy kigúnyolja, nem hiszi el a létezését, ezért igyekszik lerántani a sárba.
  • De a legnagyobb kísértés ellenére is érvényben van és marad a szentségre való meghívásunk. Az nem csak a szentek kiváltsága, hanem a miénk is.

Bővebben...

Útjelző

Életfeladatunk Mária lelkületében

Hajlák Attila

Mária iskolájában 127/1. 

A kereszténység nagy valóság, az élet legnagyobb misztériuma. A keresztény ember ugyanis az isteni természet részese, Krisztus titokzatos testének tagja – az Istenember életét folytatja, az ő életét éli, Isten országát valósítja meg.

Nagy feladat, nagy felelősség keresztény embernek lenni. A kereszténységnek örök megmásíthatatlan feladata az Isten gondolatának ébren tartása, sőt az isteni élet megvalósítása. Mi az Istenember életét folytatjuk. Felelősségteljes, de gyönyörű feladat! Magunk erejéből azonban képtelenek vagyunk erre: a bennünk lévő emberi gyöngeségek mindent tönkretennének. A megszentelő kegyelemmel azonban újjászületünk az Úr Jézusba, testének tagjává leszünk, bizonyos értelemben ő folytatja bennünk saját életét, Jézus bennünk van, és ő megoldja küldetésünket: Isten országát megvalósítani önmagunkban és a társadalomban.

Bővebben...

Emlékezzünk régiekről

Augusztus

Száz éve halt meg:

Gál Elek. Született Csíkpálfalván 1861. március 16-án. A gimnáziumot Csíksomlyón, a teológiát Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelte 1884. július 14-én Lönhart Ferenc püspök. Szászrégenben, Karcfalván, Csíktaplocán káplán, Nagyernyén plébános, majd Etéden, Küküllőváron és Kiskapuson lelkipásztor. Itt is halt meg 1915. augusztus 25-én 54 éves korában.

Bővebben...

Pitypang

Úton: Itthon

Barangolás Erdélyben (4. rész) 

Lippáról folytatva utunkat, érdemes meglátogatni a máriaradnai templomot, a magyar Mária-kultusz egyik kiemelkedő helyszínét, a Partium legnagyobb búcsújáróhelyét. A ma látható templom barokk alkotás, háromhajós kialakítással, két magas toronnyal. A kegyhely nem csupán a templomból és a kolostorból áll. Az ezt övező parkban keresztút és kis kápolnák, keresztek, szobrok is találhatók. A településen az első ferences kolostort 1327-ben alapították. 1668-ban Georg Vričonosa egy olaszországi nyomdából származó képet adományozott a kápolnát szolgáló szerzeteseknek, amely Máriát ábrázolta a kisdeddel. 1695-ben, a lippai vár ostromakor a törökök felgyújtották a kápolnát, ám a kép sértetlen maradt – ekkor veszi kezdetét a kegyhely története. Az első búcsújárást 1709-ben szervezték Radnára, s az egyház 1750-ben ismerte el hivatalos kegyhelyként. Az 1695-ös tűzeset során megfeketedett csodatevő Mária-kép azóta az oltár fődísze. Induljunk tovább Erdély belsejébe. Lippáról csak egy ugrás „magos Déva” vára. Déva városnak napjainkban mindössze két nevezetessége van: a híres Déva vára és a vár alatti völgyben található, késő reneszánsz stílusban épült Magna Curia. A kastélyt Bethlen Gábor építtette. A vár a település fölé emelkedő meredek hegy tetején található. A Dévát uraló 200 méter magas várhegy vulkanikus oromzatán látható a legendával átitatott Déva várának romja. A Maros-völgyében elhaladó fontos útvonal védelmét szolgáló királyi vár feltehetően a 13. század elején épült. A 16. században ebben a várban raboskodott Dobó István, az egri hős. Számos birtokosa közül a legjelentősebbek: Hunyadi János, Szapolyai János, Bocskai István és Bethlen Gábor. Itt raboskodott az unitárius vallást megalapító Dávid Ferenc is. A meredek hegyen magasodó romokhoz gyalog is felmászhatunk. A sétálóutca végén lévő parkból indul a szerpentin gyalogút, de választhatjuk a hegy túlsó oldaláról induló modern felvonót is. A vár mindig nyitva van. Értesüléseink szerint a külső várat 2014-ben nyitották meg a turisták előtt, azonban a belső vár átadása csak 2018-ban lesz. Dévától alig 8 km-re fekszik az a település, ahol az 1848–49-es forradalom egyik nevezetes ütközete zajlott, a Bem tábornok vezette magyar sereg győztes helye a Piski (Simeria) csata. Dévát elhagyva, a régi országúton haladva egy útelágazáshoz érkezünk, ahonnan jobbra térve Vajdahunyadra érünk. A kohóiról híres, ipari jelentőségű város ma csupán „szellemváros”. Az utcák üresek, a város kihalt, csupán a vár környékén van mozgás. Viszont itt minden butikot meg lehet találni, ami nagyon rontja a csodás várkastély képét. A várat meglátogatni és filmezni, illetve fényképezni csak fizetés ellenében lehet. A vajdahunyadi várkastély gótikus stílusban épült a 15. században, Hunyadi János idejében, akinek az egyik leghíresebb tulajdona volt. A vár folyamatos felújítás alatt áll a mai napig. Tavaly a világ második legfélelmetesebb épületének is meg­választották. Vajdahunyadról továbbmenve Hátszeget érdemes megnézni. Itt található az egyik legnagyobb bölényrezervátum Romániában. A vadaspark és állatkert Hátszegtől 5 km-re északnyugatra fekszik (Alsószilvás – Silivaşu de Jos), 1958-ban alapították a kihalás szélén álló európai bölények védelmére. A városban a központtól kissé távol álló római katolikus templom eredetileg 1745-ben épült, majd 1893-ban Nopcsa Ferencnek, Erzsébet királyné udvarmesterének költségén átépítették. Ez alkalommal a Nopcsa család saját temetkezőhelyét is itt jelölte ki. Hátszegről érdemes továbbmenni Petrozsénybe, a Zsil völgyébe, majd onnan feljutni a Transzalpinára.

Bővebben...

Hírek, hirdetések

Hírek, hirdetések

Ünnepség Máriaradnán

Máriaradnán augusztus 2-án, vasárnap 11 órakorkezdődik az a szentmise, amelynek keretében megáldják a máriaradnai kegytemplom és az egykori ferences kolostor felújítási munkálatait. A szentmise főcelebránsa Ferenc pápa személyes küldöttje, Joachim Meisner bíboros, nyugalmazott kölni érsek, szentbeszédet mond német nyelven Robert Zollitsch freiburgi nyugalmazott metropolita érsek, román nyelven Ioan Robu bukaresti metropolita érsek, magyar nyelven Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti metropolita érsek. A kegytemplomból és kolostorból álló együttes felújítása 2012-ben kezdődött el európai uniós forrásból. A mai templom alapjait 1756-ban rakták le, 1767-ben szentelték fel. A ferences kolostort is akkoriban építették ki. 1992-ben II. János Pál pápa a máriaradnai kegytemplomnak basilica minor, azaz kis bazilika címet adományozott. 2003-ban az utánpótlás hiánya miatt a ferencesek elhagyták a kolostort és a templomot, az épületegyüttest a temesvári püspökség vette át.

Bővebben...