Caritas Info
Önkéntesek gálaestje
December 5-e az önkéntesek világnapja. Ez a nap rendkívül fontos, mivel alkalmunk nyílik, hogy kimutassuk elismerésünket az önkénteseknek, akik nagy mértékben hozzájárulnak munkájukkal közösségünk fejlődéséhez. A Szatmárnémeti Caritas önkéntes központja idén hetedik alkalommal rendezte meg ennek érdekében a díjátadó gálát, amely keretében a legaktívabb önkénteseket, önkéntes csoportokat, valamint azokat a szervezeteket, intézményeket részesítette nyilvános elismerésben, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak az elmúlt évben.
Ugyancsak a gála keretében adták át az Egyenlő, de nem egyforma elnevezésű fotó- és filmpályázat díjait, amelyet novemberben hirdetett meg a szervezet Esélyegyenlőség a társadalomban témában.
Az önkéntesek gálaestjét Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere nyitotta meg. Beszédében kiemelte, mennyire fontos az önkéntes munka a társadalmi fejlődésben és a jóléti társadalom kialakulásában, valamint külön kifejezte örömét azzal kapcsolatban, hogy az önkéntesség ilyen szilárdan megvetette lábát Szatmár városában is, és az elmúlt hét évben folyamatos fejlődést mutatott ez a civil kezdeményezés.
Az estét az Aurel Pop Művészeti Középiskola diákjainak zenés előadásai tették még ünnepibbé.
2008-ban az év szervezete/ intézménye, amely a legtöbb önkéntest vonta be munkájába kategória győztese az Élelmiszeripari Szakközépiskola Önkéntes Klubja lett. A nyertes intézményben 90 önkéntes tevékenykedik. Az önkéntesek az Ana, Laura és Ioana családtípusú otthonokban rendszeresen végzett munkájuk által tűntek ki. Az önkéntesek, a szervezeten belül és városi szinten egyaránt aktívan hozzájárultak az önkéntesség fejlesztéséhez. A Szatmárnémetiben működő többi intézmény rendezvényein is szívesen részt vettek.
Az év legaktívabb önkéntes csoportja címet a szatmárnémeti egyházmegye Szeretetszolgálat Önkéntes Csoportja nyerte el. A római katolikus plébániákon 17 éve működő aktív csoport 415 tagból áll. A csoport kitűnt Szatmár és Máramaros megye közösségei gondjainak és szükségleteinek megoldásában, az önkéntesen végzett közérdekű tevékenységeivel.
Az év önkéntese címet 2008-ban Mãgurean Silviu kapta. Határtalan elkötelezettségről tett tanúbizonyságot tevékenységének öt éve alatt. Az intézményekben végzett munkája szoros kapcsolattartást igényelt az alkalmazottakkal. Silviu méltón képviselte az intézményeket különféle hazai és nemzetközi táborokban, konferenciákon, segített az időseknek a háztartási munkában, hozzájárult az idősek szocializálásához, önkénteseket toborzott, és összekovácsolta az egész ifjúsági csapatot.
Minden benevezett intézmény, szervezet, csoport vagy egyéni önkéntes elismerő oklevelet kapott egész évi munkájáért. Különdíjban részesültek a szatmári iskolákban működő önkéntes klubok. A tizenöt, Szatmárnémetiben működő középiskola ezúton részesült elismerésben azért, hogy energiát fektetnek abba, hogy a jövő generációja is megtanulhassa, milyen fontos az önkéntesség. Különdíjat kapott még a Hackl család Iglsből, akik hosszú ideje támogatják a Szatmárnémeti Caritas-szervezetet.
Az önkénteseknek járó elismerések kiosztása után került sor az idei fotó- és filmpályázat díjkiosztójára. Ebben az évben Egyenlő, de nem egyforma címmel indult útjára a pályázat, amelynek témája az esélyegyenlőség a társadalomban volt. Huszonnégy személy több mint 110 pályamunkát küldött be. A fotókat a filharmónia előcsarnokában lehetett megtekinteni.
Sajnos film-kategóriában nem érkezett egyetlen pályamunka sem, így ezt a kategóriát nem lehetett díjazni. A fotópályázatban a 19 éven felüliek kategóriájában csak két személy küldött be munkákat, de ezek sajnos nem illettek bele a pályázat tematikájába. Az ifjúsági korkategóriában 22 fiatal több mint 100 fotót küldött be. A zsűrit Fazekas József Tamás fotóművész, Sopoian Réka, a Caritas PR-osztályának vezetője és Fazekas Csilla, a Caritas szóvivője alkotta. A pályázat győztese Pop Ottó, az Elisa Zamfirescu Tehnikai Kollégium diákja lett, az első különdíjat Kozma Diana, az Élelmiszeripari Szakközépiskola diákja, a második különdíjat pedig Petrisor Flavia kapta, aki ugyancsak az Élelmiszeripari Szakközépiskola diákja.
A gálaestet Löchli Tünde, a Szatmárnémeti Caritas vezérigazgatója zárta. Beszédében kiemelte, mennyire örömteli dolog látni azt, hogy az önkéntesség kicsiny magja, milyen szépen növekszik városunkban, majd minden jelenlevő önkéntesnek megköszönte az egész évi munkáját és a jövőre vonatkozó jókívánságokkal zárta a díjátadó gálát.
Fazekas Csilla
Gyűjtés a családokért
Az idei Szent Erzsébet-gyűjtés eredménye
Nagyvárad
A nagyváradi egyházmegyében lapzártánkig 10 518 lej gyűlt üssze a hátrányos helyzetű családok javára.
A gyűjtés során példaértékű volt az a gesztus, amikor a nagyváradi Ady Endre Gimnázium egyik református diákja már rég gyűjtögetett zsebpénzét (154 lejt) ajánlotta fel. V. K. először a rádióban hallott a gyűjtésről, majd az újságban olvasott róla. Úgy gondolta, hogy most érkezett el a pillanat, hogy egy jó cél érdekében lemondjon zsebpénzéről. Köszönet érte!
Szatmár
Idén a Szatmárnémeti Caritas szervezésében november 16-án került sor a római katolikus templomokban a Szent Erzsébet-napi gyűjtésre. Az idei gyűjtés a családok megsegítésére irányult. Idén, a családok évében talán még inkább oda kell figyelnünk társadalmunk eme alappillérére.
A Szatmárnémeti Caritas Szervezet alapelvei között elsőként sorolja fel a család értékeinek támogatását és szolgáltatásainak központjában is a család áll. Segítséget nyújt a gyermekek nevelésében, oktatásában, felkarolja az időseket, ha betegek, vagy ha egyszerűen csak a magány nyomasztja őket. Tanácsadással áll a felnőttek rendelkezésére, hogy közös erővel, összefogással visszataláljanak a jó útra, és ismét megtalálják önmagukban azokat az erőforrásokat, amelyek segítenek majd a haladásban és a család egységének a helyreállításában.
Az egyházmegye templomaiban összesen 25 937 lej gyűlt össze erre a célra. Ezúton is szeretnénk megköszönni minden adományozónak, hogy segítő kezet nyújtottak a rászoruló családoknak.
Temesvár
A temesvári egyházmegyében még folyamatban van a hagyományos Szent Erzsébet-gyűjtés, amelynek bevételét a többi egyházmegyéhez hasonlóan a családok megsegítésére fogják fordítani. Becslések szerint mintegy 15 000 lej fog összegyűlni az egyházmegyében, amelyet a Temesváron működő szociális konyha menüjének a gazdagabbá tételére fognak fordítani a karácsonyi ünnepek előtt.
Gyulafehérvár
A család éve jegyében november 16-án a hátrányos helyzetű családok megsegítésére gyűjtöttek a gyulafehérvári főegyházmegyében.
A gyűjtés során összesen 152 737,50 lej gyűlt be a családok javára. Tekintettel arra, hogy a főegyházmegyében ez már a harmadik Caritas-gyűjtés ebben az évben (júniusban a burmai és a kínai katasztrófa áldozatainak a megsegítésére, augusztusban pedig a moldvai árvízkárosultak javára) az adakozók ismét tanúságot tettek arról, hogy a szükségben össze tudunk fogni a bajba jutott embertársaink megsegítésére.
A család évében a Caritas családsegítő szolgálata egész éves programsorozatot állított össze a családok számára, amelybe bevonták az egész családot vagy pedig a család egy-egy tagját.
A gyűjtés során befolyt összeg egy részéből a Caritas által felkarolt családok karácsonyi ünnepének a szebbé tételéhez járulunk hozzá, lehetőséget kínálva számukra ezáltal, hogy bár egy kis időre elfeledjék a gondterhelt hétköznapokat. Ennek érdekében a Caritas több helységben megszervezi az idősek karácsonyát, azokat az időseket pedig, akik betegségük, koruk miatt nem tudnak kimozdulni, saját otthonukban köszöntik a közelgő ünnepek alkalmával az önkéntes fiatalok. A különösen nehéz helyzetben élő családokat szeretetcsomaggal ajándékozzuk meg. Néhány esetben pedig konkrét anyagi segítséget is nyújtunk azon gondozottaink számára, akik számára különösen nagy gondot jelent egy kályha, egy ágy vagy éppen a téli tűzifa megvásárlása.
Mivel a szervezet számára az ünnep méltó megünneplése mellett fontos a tartós segítségnyújtás is, a gyűjtésből fennmaradó összeget a családsegítő szolgálat jövő évi programjainak a résztámogatására fordítjuk. A 2009-es év tervei között szerepel többek között a szolgálatban tevékenykedő szakemberek számának a bővítése, amelynek köszönhetően tovább növelhetjük azon családok számát, akiknek munkatársaink szakszerű segítséget nyújthatnak.
Ezúton is köszönetet mondunk mindazoknak, akik áldozatot hoztak azért, hogy rászoruló embertársainkon segíthessünk! Isten fizesse!
Most van itt az üdvösség napja…
Máté Róbert
Földi ittlétünk egyik sajátossága ennek egyedisége, egyetlensége. Minden napunk, óránk, életünk minden perce olyan sajátos, olyan egyedülálló, annyira egyszeri, annyira vissza nem hívható, egyetlenségében újra meg nem jeleníthető, újra nem „játszható”. A mindennapokban ez talán nem annyira érzékelhető és tudatos. Többnyire valamely számunkra kedves személlyel való találkozás, de főleg a tőle való búcsúzás kapcsán tudatosul bennünk a közösen eltöltött idő kapcsán az egyedi visszavonhatatlanság, a meg nem ismételhető egyetlenség.
De hogy van ez ünnepeinkkel, azokkal a különleges napokkal, amelyeket évente vissza-visszatérő rendszerességgel megülünk, amelyekre gyakran oly sokat áldozunk, és amelyeket oly odaadással készítünk elő?
Az ünnepi előkészületek sürgés-forgása, a szeretett személyekkel való együttlét fölötti előzetes örömeink bár évi rendszerességgel megismétlődnek, mégis egyediek.
2008 Krisztus-várása külső körülményeiben talán sokban hasonlíthat és hasonlít az elmúlt évekhez. Az ünnepi készülődést kiváltó üdvtörténeti esemény ellenben egyedi. Az „újból karácsonyt ünnepelünk” érzése talán nem sokban változott a tavalyitól, de változott és változik mindenki személyes hozzáállása, válasza az üdvtörténeti eseményre…
Szavaink nehezen tudják lényegében megragadni az ünnep okát. Isten elküldötte egyszülött Fiát, aki emberré lett, közénk érkezett, vállalta az emberi egzisztencia, a conditio humana minden velejáróját. Üdvösségünk 2008. esztendejében sem kisebb kihívás, mint akkor a betlehemi istállóba látogatónak.
Isten kiüresítette önmagát, kilépett önmagából és ember számára is tapasztalható módon ajándékozta önmagát, az Életet, amely a benne és a vele való Élet forrása is. Nagy misztérium, vonzatainak teljessége az emberi végesség előtt fel nem fogható a maga végtelenségében.
Isten és ember találkozása késztette Szent Pált arra, hogy azt írja: „Most van itt az üdvösség napja”. Ez az a „most”, amely azóta is mindig a jelen idő mostja volt és marad az örökkévalóságig, átnyúlik minden koron, akár egy lármafa. Mert ha most van itt az üdvösség napja, akkor ez a mára, a ma élő ember mai napjára és minden napjára is érvényes. Úgy is, mint az Istennel való szeretetközösség örök pillanata, de úgy is, mint arra való kihívás, hogy ha Isten Krisztussal megajándékozta a világot, mi is tehetünk valamit azért, hogy az „incarnatio”, a Szeretet megtestesülése, testté válása, ne csupán üdvtörténeti régmúlt esemény maradjon, hanem a mindennapokban is tapasztalható formában testté váljon, valósággá, életté, méghozzá egészen személyes, egyedi módon.
Angelus Silesius szerint akár ezerszer is megszülethet Jézus Betlehemben, ha nem születik meg bennünk. Szent Pál „mostja” így a mai mindennapokra is érvényes. Nem csupán évente egyszer, nem csupán karácsonykor, hanem minden nap. Hisz minden nap egy „most”. Az ünnepnek szentelt napokban talán jobban sikerül tudatosítani az Isten emberré válásának örömét és az efölött érzett hálát. Segít ebben az ünnepi hangulat és környezet is. Ilyenkor talán alkalmasabb és könnyebb az isteni szeretet megtapasztalása, befogadása. Ennek életté, valósággá való válása, és váltása azonban mindennapi feladat. Kinek-kinek lehetősége, ereje és tehetsége szerint. Nagyon személyes és nagyon egyedi, de ettől olyan istenien szép.
„Most van itt az üdvösség napja”. Ez a „most” ívelt át a történelmi időn, ez a „most” volt a betlehemi istálló mostja és ez az üdvösség 2008. esztendejének megtapasztalható aktualitása is. Bármilyen történelmi esemény és viszontagság mellett vagy ennek ellenére. Az üdvösség, a közénk érkezett megtestesült szeretet mindenkit megszólít ma, itt és most is. Egyben hív, hogy az üdvösség napja ne csupán néhány napra korlátozódó „most” legyen, hanem életünk minden napjának valósága…
Áldott karácsonyt mindenkinek!
A változás és a változtatás lehetősége
A Gyulafehérvári Caritas a 2008-as esztendőt a család évének szentelte, s így az idén tevékenységének fókuszában a család, a családsegítés állt. Az év vége felé közeledik, s mint ilyen, kérdéseket hoz magával: mit tettünk az idén? Miért? Hogyan?
Az idei év tevékenységét kiértékelni nem lehet, most még csak a számok tükrében sem, hisz még javában zajlanak a Szent Erzsébet- gyűjtés kapcsán zajló karácsony előtti tevékenységek, foglalkozások, családlátogatások, ezért a „mit tettünk” kérdésre most nem is lehet válaszolni, csak a miértre és hogyanra.
Sokrétű a családsegítő szolgálat tevékenysége, s már ez nehézzé teszi a kiértékelést. Foglalkozunk egyénekkel, családokkal – tanácsadásban, segítő beszélgetésben. Vannak, akiket mi látogatunk meg otthonaikban, vannak, akik megkeresnek irodáinkban. És vannak csoportos foglalkozások különböző célcsoportoknak: nőknek, fiataloknak, gyerekeknek, szülőknek, időseknek…
A főegyházmegye három megyéjében (Hargita, Maros, Kovászna) 15 szakemberünk – pszichológus, szociális munkás és szociálpedagógus – dolgozik a családsegítő szolgálatban.
Arra a kérdésre, milyen nehézségekkel találkoznak a munkatársak a családokkal kapcsolatban, elhangzik sok-sok ismerős probléma: anyagi gondok, munkahelyi problémák, kapcsolati nehézségek házastársak között, szülők és gyermekek között, rokonságokon, szomszédságokon belül, erőszak, alkoholizmus, nevelési gondok, s lehetne sorolni a problémák hosszú sorát…
S amikor egy-egy segítő beszélgetésben, egy-egy találkozásban odafülelünk, megpróbáljuk megérteni a meglévő problémák okát, akkor fény derül arra, hogy az ember vágyik a jóra, a szépre, a többre. S ez a vágy ott van, még akkor is, ha konkrétan a szép, a több, a jó mindenkinek mást jelent. De a vágy él a szívekben. S mégis vannak gondok, problémák, amelyek elfedik a szépet és a jót, s nehézzé teszik az életet. Mert nem elég a vágy! Oda kell figyelni arra, ami miatt elbukik a vágy megvalósítása. S nagyon sokszor sérült kapcsolatok vannak a mélyben, ki nem mondott szavak, elhallgatások, mély bánatok, el nem gyászolt halálok, meg nem bocsátott sértések.
De nehéz ezeket felvállalni. Nehéz vállalni, hogy egy helyzetben felelős vagyok! Könnyebb másra terelni a figyelmet, kibúvót keresni, mentséget találni.
De az igazi változás nálam, bent kezdődik. Őszinteséggel. Rendrakással. Megnézni: a helyzetemben mi az én felelősségem. S nem azon a részén siránkozni, amit nem tudok megváltoztatni, hanem odafigyelni: mi az, amiben változni és változtatni tudok. Mert csak azon tudok változtatni, nem a másikon, a rajtam kívül lévő emberen.
A házasságok, a családi életek egyik legnagyobb csapdája, amikor valamelyik fél, azt hiszi, majd megváltoztatja ő a társát, mert szereti. Nem. A szeretet is nálam kezdődik: ha helyesen szeretem önmagamat, tudok őszinte lenni magammal szemben, belátom határaimat, hibáimat, s képessé válok a változásra és a változtatásra. S a saját változásom indít el változást a szeretett emberben. Ez a legnagyobb hatóerő. Szülőként: ha a gyereket feltétel nélkül szeretik, akkor tud a gyerek változni, s figyelni a szülők által megélt értékekre, s akkor tudja követni azokat, ha azokat maguk a szülők is hitelesen élik meg. De a gyerekkel szemben is a legnagyobb hibát követjük el, ha elvárjuk, hogy olyan legyen, amilyennek mi szeretnénk. Mert akkor nem a gyereket szeretjük, hanem saját vágyainkat. S feltételhez kötjük a szeretetet. Márpedig az igazi szeretet feltétel nélküli.
S ezt egy életen át kell tanulni, hisz ez életfeladat. Az igazi szeretet mindig továbbmutat. Önmagamon túl. Segít tisztázni az értékeket, amelyek mentén élni szeretném az életemet. És ha valami érték, arra időt szánok. Mert a szeretet és az idő összetartozik.
Meg vagyok győződve, hogy a legtöbb ember életében érték a család, hisz lételem is. A szereteté. Csak ki kell tisztítani a lelkünket, hogy lássuk ennek az értékét. És helyet adjunk neki.
Az önvizsgálat, a figyelem és fegyelem, a szeretetre szóló felhívás tehát egy életre szóló feladat.
És ez az élethosszig tartó feladat egyúttal arról is szól, hogy a magam helyét a teremtett világban megtaláljam. Nem én vagyok a világ középpontja. Csak része vagyok a világnak, és életfeladatom van. Ez alázatról szól. S Istenhez vezet. S ha őelőtte is látom a helyemet, ha a vele való kapcsolatom is rendben van, akkor megérzem azt, hogy minden szeretet forrása ő, aki erőt ad, hogy kap- csolataimra őszintén reflektálni tudjak, s egyensúlyban maradjak.
Tehát az önmagammal való viszony és az embertársaimmal való kapcsolatok összefüggnek az Istennel való kapcsolattal. Mindhármat rendezni kell, mindháromra oda kell figyelni, s ez segíthet bennünket a kiegyensúlyozott életre.
A feladat tehát adott: ezt a hármas összhangot megtalálni, mert ez a kulcsa a legtöbbször a felszínen jelentkező problémák megoldásának.
A fent leírtak fényében adott a miért kérdésre a válasz. Van családsegítő szolgálat, mert a Caritas felismerte azt, hogy ilyen módon is segíteni kell az embereknek az értékek tisztázásában, megélésben, s mert olyan munkatársakat találtunk, akik hisznek a családban mint értékben, és tenni szeretnének érte.
A családsegítő szolgálat mottója: A változás és a változtatás lehetősége. Programjainkon, a segítő beszélgetésekben, minden tevékenységünkben ez motivál bennünket, ez tulajdonképpen a hogyanra a válasz: lehetőséget kínálni az embereknek szolgáltatásaink által a találkozásra, a beszélgetésre. Ami elindíthat egy változási folyamatot, vagy egy további lépés lehet az örök változás útján.
Idén is sok-sok hozzánk forduló ember életében tapasztalhattuk, hogy felfedezték: érdemes változni, érdemes odafigyelni önmagunkra és egymásra. Munkánkban a legnagyobb elégtétel: egy-egy mosolyra derülő gyermekarc, kinyíló ököl, emberekkel való találkozás, akik képessé válnak a megértésre, meghallgatásra, figyelésre, megbocsátásra. És munkánk: sok esetben elhintett mag, amely remélhetőleg jó talajba hull, öntözi a kegyelem, s még más emberek is, vagy a meglévő magra egy-egy csepp víz, amely táplálja, segíti az élet folyamatát.
Ne a félelem, a bizalmatlanság, a fájdalom elől való menekülés szavát kövessük, hanem a bizalomét, a reményét, a szeretetét, még akkor is, ha ez időnként szenvedéssel jár, mert ezen át szól hozzánk a szerető Isten, s így segít megtalálni az összhangot életünkben.
Kedves Rita
Nagylelkű gesztus a romániai gyermekkardiológia fejlődéséhez
A marosvásárhelyi Transzplantációs és Kardiológiai Intézet III. sz. Gyermekkardiológiai Osztálya a németországi Peter Osypka Alapítvány jóvoltából egy, a gyermekkardiológiai ellátás színvonalát növelő projektben vesz részt. Az intézetet Berthold Jany, a würzburgi Julius Maximilians Egyetem professzora a Peter Osypka Alapítvány és a Németországi Caritas Szövetség megbízásából választotta ki még 2006-ban. A program romániai lebonyolításával a Gyulafehérvári Caritas Marosvásárhelyi Kirendeltségét bízták meg.
Az intézmények között kötött partnerségi szerződés értelmében a dr. Rodica Toganel professzor által vezetett klinika egy korszerű, a gyermekkardiológiában a szív ultrahangos vizsgálatára használt készüléket (echokardiográfot) vehetett át a megfelelő transztorakális és nyelőcsőszondákkal.
A 147 800 eurós ultramodern orvosi eszközök lehetővé teszik a szívfejlődési rendellenességek korai diagnózisát, a veleszületett, illetve szerzett szívbetegségek pontosabb megállapítását, anélkül hogy műtéti beavatkozást hajtanának végre a betegen. Az ultrahangkészülékkel követhető a műtét előtti és utáni állapot egyaránt, csökkentve ezáltal a fellépő komplikációk gyakoriságát, illetve a gyerekek kórházi tartózkodását és a további beavatkozások számát. Mindezek a gyerekek életminőségének javulását eredményezik.
Ugyancsak a program keretében az intézet két orvosa szakmai továbbképzésen vehet majd részt Németországban.
Molnár József
Koncert az autistákért
Szent Erzsébet napján, november 19-én a Romániai Máltai Segélyszolgálat nagyváradi kirendeltsége, a belgiumi VZW Nagyvárad Alapítvány, valamint a Bihar megyei Caritas Catolica jótékonysági koncertet szervezett az S.O.S Autism Bihor Egyesület (A.S.A.B) javára Ilie Boloja nagyváradi polgármester védnöksége alatt.
A hangversenynek a római katolikus bazilika adott otthont, ahol a belgiumi ARCANE fúvós kvintett lépett fel. A csapat a belgiumi VZW Nagyvárad Alapítvány meghívására érkezett Nagyváradra. Húszéves pályafutásuk alatt a kvintett magas szintű elismerést és tiszteletet szerzett a belga és nemzetközi kamarazene színpadán.
Elismertségüknek köszönhetően számtalan fesztivál meghívottaiként játszhattak: Flandria fesztiválján, Vallónia fesztiválján, valamint indiai, hollandiai, németországi, ausztriai és brazíliai fesztiválokon.
Az S.O.S Autism Bihor Egyesület (A.S.A.B) az autista gyermekeket és felnőtteket nevelő, gondozó szülők érdekvédelmi képviselete, amely 2007 márciusában kezdte meg működését. Jelenleg 36 család tagja a szervezetnek, 38 autista személy áll gondozásukban: 34 gyermek és 4 felnőtt. Az autizmussal élő gyerekek és felnőttek 2-31 év közöttiek.
A koncert során befolyt adományból tanfolyamokat szerveznek azzal a céllal, hogy minél több szakember számára ismertessék az autizmus szakszerű terápiáit, valamint közös szabadidős programokat, kirándulásokat szerveznek majd az autisták és családjaik részére.
Nagy Andrea
Caritas-igazgatók találkozója
Az országban működő Caritas-szervezetek igazgatói a már kialakult szokás szerint minden évben két ízben tartanak találkozót. Az idei második találkozót Temesváron tartották. Ezen a találkozón képviseltette magát a hat római katolikus és az öt görög katolikus egyházmegye egyházi és világi igazgatója, emellett jelen volt a Bukarestben székelő Caritas Konföderáció három képviselője is.
A találkozó házigazdája Dirschl Johann kanonok-főesperes, a Temesvári Egyházmegye Caritas Szervezetének igazgatója volt.
A megbeszélést ünnepi szentmisével kezdték a piaristák templomában, amelyet Böcskei László általános püspöki helynök celebrált. Köszöntő beszédében ismertette e karitatív szervezetek sokoldalú és hathatós tevékenységét, amely felöleli az ország egész területét, és sikeres munkát kívánt a találkozó résztvevőinek.
A találkozóra, a tulajdonképpeni gyűlésre a piarista központ egyik nagytermében került sor. Megnyitóján részt vett Böcskei László vikárius is. A munkálatokat Egidiu Condac lelkipásztor, a Caritas Konföderáció elnöke vezette. Ezek során több napirendi pont ismertetésére és megvitatására került sor. Többek között (a teljesség igénye nélkül) szóba került az eltelt fél év során a Romániai Caritas Konföderáció által kifejtett tevékenység. Külön beszámolóban ismertették a konföderáció országos programjainak – az otthoni beteggondozás, a fogyatékkal élőkért alakult BACH-program, valamint a drogprevenciót szolgáló országos program – révén elért eredményeket, megvalósításokat.
Legvégül egyéb szervezési és Caritas-politikai programok megbeszélésére is sor került. Külön hangsúlyozták az (ázsiai, moldvai, máramarosi) árvizek után megszervezett gyűjtések sikeres és eredményes voltát. A következő találkozóra 2009 márciusában Jászvásáron kerül sor.
Boér Jenő
Rendhagyó adventi vásár Csíkszeredában
„December 3-a a fogyatékkal élők világnapja, aminek évenkénti megtartásáról 1992-ben döntött az ENSZ. Ezen a napon világszerte felhívják a figyelmet a betegség, baleset vagy katasztrófa következtében fogyatékossá vált emberek problémáira. A világon mintegy 650 millió ember él fogyatékkal. Az ő jogaik védelméről az ENSZ 2006 decemberében fogadott el egyezményt. Ettől azt remélik, segítséget nyújt ahhoz, hogy többé nem szorulnak a társadalom perifériájára. A világ fejlett országaiban a lakosság mintegy 10 százaléka él valamilyen fogyatékossággal” – olvasható a Magyar Távirati Iroda közleményében.
Bizonyára sokan elolvasták ezt a közleményt, de vajon hányan gondolkodtak el, hogy a száraz hír mögött emberi sorsok vannak. Nem túlzás azt mondani, hogy a lakosság közel harmadát érinti közvetve a fogyatékkal élők sorsának alakulása. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy bár ezen a napon kiemelten felhívjuk embertársaink figyelmét a fogyatékkal élők helyzetére.
Adventi időszakban szokás vásárokat rendezni. Megkönynyíti ez az ajándékozást, kiállítási teret ad olyan alkotóknak, akik másképp nem mutathatnák be munkáikat a vásárlóközönségnek.
A Gyulafehérvári Caritas Fogyatékkal Élőket Segítő Irodája, a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesülete, a Hargita Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság és a Nem Látók Szövetsége idén másodszor rendezte meg a fogyatékkal élők munkáinak vásárát a Csíki Játékszín előcsarnokában. Tizenkét Hargita megyei intézmény mutatta be munkáit, termékeit. Ott volt a Caritas (Szent Ágoston Nappali Foglalkoztató Központ), a tölgyesi, szépvízi, valamint a gyergyószentmiklósi Ápoló- és Gondozóközpont, az AutHelp Egyesület, az oklándi és a Szent Anna Elhelyező Központ, a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete képviselői. Gazdag volt a kínálat, rengeteg színes, alkalomhoz illő tárgy vonzotta a tekintetet, valamennyi tárgyat tétova kezek készítették nagy odafigyeléssel, pontossággal. Vásárlóban sem volt hiány, s a termékek értékét emelte, hogy idén maguk az alkotók is jelen voltak a vásáron, személyesen találkozhattak alkotásuk leendő tulajdonosával.
A vásár végén ünnepi műsorral köszöntötték a szervezők az érdeklődőket. Az Árvácska Együttes karácsonyi koncertje után Székely Tünde hegedült. A karácsonyi, adventi dalok hangulatával búcsúzhattak a résztvevők, meghívottak.
Demeter Zsuzsa
Konferencia a sérültekért
A fogyatékkal élők világnapját az ENSZ javasolta még 1992-ben. Ezen a napon világszerte felhívják a figyelmet a betegség, baleset vagy katasztrófa következtében fogyatékossá vált emberek problémáira. A világon mintegy 650 millió ember él fogyatékkal. Az ő jogaik védelméről az ENSZ 2006 decemberében fogadott el egyezményt.
A Romániai Máltai Segélyszolgálat nagyváradi kirendeltsége, a Down-szindrómások Szövetsége, valamint a nagyváradi Caritas Catolica konferenciát szervezett a fogyatékkal élők világnapja alkalmából A Down-szindróma diagnosztizálása és terápiája címmel, amelyre a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ dísztermében került sor december 3-án. A konferencián szülők, szakemberek, orvosok valamint egyházi méltóságok gyűltek össze.
Az összejövetel a méltóságot és jogot mindenkinek téma köré épült és a genetikai betegséggel született emberek beilleszkedését, valamint életminőségük javítását volt hivatott szolgálni.
A konferenciát dr. Földes Béla főorvos nyitotta meg. Ezt követően Gavril Buboi görög katolikus esperes beszélt a világnap fontosságáról és jelentőségéről vallási szempontból. Lucia Ciobanu, a Down-szindrómások nagyváradi szövetségének elnöke mint édesanya és a Borostyán napköziotthon úttörője ismertette széleskörű tevékenységüket, majd leánya, Ioana számolt be sikereiről, amelyet az elmúlt években ért el A barátság játékai című paralimpián.
Fontos és hasznos információk hangzottak el a korszerű, születés előtti diagnosztizálásról, a szűrővizsgálatok hasznosságáról dr. Martyin Tibor gyulai szakorvos előadásából. A szakmai előadások mellett dr. Cristina Skrypnyk genetikus bemutatta a nagyváradi genetikai szakrendelés működését és eddigi tapasztalatait osztotta meg a jelenlevőkkel.
A konferencia jó alkalom volt határon átívelő kapcsolatok kialakítására, tapasztalatcserére, és reményeink szerint lendületet adhat további együttműködésekre is. December 3-án Bihar megyében e konferencia volt az egyetlen tematikus esemény a fogyatékkal élők világnapja alkalmából. (N. A.)