Hírek, hirdetések
Újra látogatható Szatmáron az gyházművészeti tárlat
Áprilistól újra látogatható a Meszlényi Gyula Egyházművészeti Gyűjtemény. Az állandó kiállítás, amely 217 képzőművészeti és iparművészeti tárgyat foglal magába, a szatmári székesegyház régi sekrestyéjének öt termében tekinthető meg. A kiállítás áprilistól október végéig minden hónap első keddjén 10 és 16 óra között tart nyitva, de csoportok előzetes bejelentkezéssel más napokon is látogathatják majd. A csoportlátogatásokat a 0749-121 564-es telefonszámon lehet jelezni. A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt. (A szatmári püspökség sajtóirodája)
Millenniumi misszió Kolozsváron
Március 31–április 4. között missziós lelkigyakorlatot szervez a kolozsvári Szent Mihály plébánia. A lelkigyakorlat vezetője P. Laczkó Dávid Anaklét OFM. A szentmise keretében elhangzó elmélkedésekre de. 9-től a piarista templomban, du. 6 órától pedig a Szent Mihály-templomban kerül sor.
Párbeszéd Egyeteme a Duna Televízióban
A Duna Televízióban elindult egy hatrészes sorozat, a Párbeszéd Egyeteme. Az első részben Popper Péter pszichológus és Menyhért Anna író a kultúra fogalmát járta körül. Nem tudományos értekezés formájában, hanem saját tapasztalataik alapján beszélgettek a hétköznapi élet kultúrájáról, arról, hogy nem kell feltétlenül értelmiséginek lenni ahhoz, hogy tiszteljük embertársainkat, hogy alapvető morális értékek szerint éljük az életet. Példák sora hangzott el a tapasztalatokra épülő tanulási folyamatokról, a gyerekek problémáiról, a különböző kulturális közegekhez való alkalmazkodásról, más népek szokásainak megismeréséről és elfogadásáról. A második részben Kisebbségekről másképp címmel Örkény Antal szociológus és Krasztev Péter antropológus a kisebbségi lét konfliktusairól vitázott, arról, hogy milyen módszerekkel tanítható, tanulható egy másik népcsoport kultúrájának megismerése s ezáltal elfogadása. Ma, amikor a tolerancia, a befogadás és elfogadás, a megértés és más népek, népcsoportok kultúráinak megismerése oly érzékeny pontja az életünknek, érdemes időt szánni a Párbeszéd Egyetemére, fiataloknak és idősebbeknek egyaránt. A következő részekben, amelyek a Média és más kultúrák, Globális felelősség, Interkulturalitás az oktatásban és a munkahelyen, valamint Befogadó és elfogadó társadalom címeket viselik, a tanulni vágyókat Réz András, Radics Viktória, Bojár Gábor, Vágvölgyi B. András, dr. Miszlivetz Ferenc, Vekerdy Tamás, Sík Endre és Szép Fruzsina várják néhány egyetemista társaságában. A műsorsorozat, amelyet a középiskolák oktatási segédanyagként megkapnak szeptemberben, a Párbeszéd éve 2008 keretében, a Kultúrpont Iroda, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Hungarofest támogatásával készült. Adás kéthetente szerdánként romániai idő szerint 23.30 és hajnali 1 óra között. Moderátor: Szikszai Rémusz. Rendező-szerkesztő: Weininger Gabriella. Főszerkesztő: Ámon Betti. (Duna Televízió)
Lelkigyakorlatok a temesvári egyházmegyében
Március 20–22. között a Marienheim Ifjúsági Házban az Egyházmegyei Ifjúsági Központ román nyelvű lelkigyakorlatot szervezett fiataloknak. A program irányítója Kovács István buziásfürdői plébános és Mutiu Mariana ferences nővér, egyházmegyei ifjúsági referens volt. A Gerhardinum Katolikus Líceum IX. A. osztályos tanulóinak Kocsik Zoltán egyházmegyei ifjúsági lelkész, a líceum spirituálisa tartott lelkigyakorlatot román nyelven március 20–22. között a lippai Hildegardis tanulmányi házban. Az Egyházmegyei Ifjúsági Központ és a resicabányai Havas Boldogasszony plébánia március 20–22. között Temesfőn szervezett lelkigyakorlatot a VII–XI. osztályos tanulóknak román nyelven. A lelkigyakorlatot Palie Veniamin szörénybuzási plébános vezette. (S. E.)
Hittanverseny a Gerhardinumban
A temesvári Egyházmegyei Katekétikai Központ március 21-én a Gerhardinum Katolikus Líceumban magyar, román és német nyelven hittanversenyt szervezett az egyházmegyében működő világi iskolák VII–XII. osztályos növendékeinek. A verseny egyben lehetőséget adott a résztvevőknek arra is, hogy megismerkedjenek a Gerhardinum Katolikus Líceumban folytatott sokrétű tevékenységgel. (S. E.)
XVI. Benedek pápa Szentföldre zarándokol
A szentatya május 8–15. között a Szentföldre látogat. Mint mondta, szentföldi zarándoklatának a célja, hogy Jézus földi életének szent helyeit fölkeresve kérje az Úrtól az egység és a béke ajándékát a Közel-Kelet és az egész emberiség számára. Antonio Franco c. érsek, apostoli nuncius ismertette a részleteket a pápalátogatásról. Három nyilvános szentmisét mutat majd be a pápa: Jeruzsálemben, Betlehemben és Názáretben. A látogatás első napján a pápa felkeresi az utolsó vacsora termét, az utolsó napon pedig a Szent Sír-bazilikában imádkozik. A hivatalos programok között szerepel az izraeli és a palesztin elnökkel való találkozás. Az ökumenikus és vallásközi találkozók sorában a pápa felkeresi a Szikla-mecsetet, a Siratófalat és a Yad Vasem múzeumot, ahol a holokauszt áldozatainak emlékénél tiszteleg. A Hechal Shlomo központban meglátogatja a két jeruzsálemi főrabbit. (VR)
A pápa Afrikában
XVI. Benedek pápa március 17-én indult Afrikába és március 23-án tért vissza a Vatikánba, három napot töltött Kamerunban és ugyanennyit a közel harmincéves polgárháború után végre a megbékélés útján járó egykori portugál gyarmaton, Angolában. Látogatása az egész afrikai kontinensnek szólt. Az afrikai egyháznak még inkább el kell köteleznie magát a kontinensen élő népek kiengesztelődése, az igazságosság és a béke mellett; Afrika minden konfliktus és ínség ellenére „a remény kontinense” – mondta a pápa március 19-én a püspöki szinódus különleges tanácsa előtt a kameruni fővárosban. A püspöki tanács tizenkét tagjával való találkozás gyakorlatilag az afrikai püspöki szinódus kezdetét jelenti. A tanácskozások október 4–25. között zajlanak majd Rómában. Beszéde elején a pápa felidézte az 1994-es évet, amikor elődje, II. János Pál pápa összehívta az afrikai püspöki szinódus első különleges közgyűlését. Megemlékezett arról is, hogy 1995 szeptemberében a yaoundéi apostoli nunciatúrán írta alá II. János Pál az Ecclesia in Africa kezdetű apostoli buzdítást. XVI. Benedek pápa arról beszélt, a helyi és regionális háborúk, a mészárlások és a népirtás a kontinensen különleges kihívást állítanak elénk: ha igaz, hogy Jézus Krisztusban ugyanahhoz a családhoz tartozunk, ugyanabban az életben osztozunk – hiszen ereinkben Jézus Krisztus vére folyik, aki által Isten gyermekei, Isten családjának tagjai lettünk –, nem engedhetjük meg többé a gyűlöletet, az igazságtalanságot és a pusztító háborúkat. Az egyház akkor tudja végrehajtani a küldetését, ha tagjai kiengesztelődnek Istennel és egymással. Afrika sajnos „még mindig súlyos tragédiák színhelye, ami a népek, etnikumok és emberek közötti valódi kiengesztelődésért kiált”. Beszédében a pápa hangsúlyozta: nem szabad, hogy bármilyen etnikai, kulturális, faji, nemi vagy vallási különbség nézeteltérésre adjon okot, hiszen minden ember ugyanannak az egy Istennek a gyermeke. Csak ezzel a meggyőződéssel képzelhető el egy igazságosabb és békésebb Afrika felépítése, amely minden polgár jogos várakozásainak megfelel. A pápa úgy fogalmazott: az a reménye, hogy Afrikában ebben az évszázadban – új formában – ismét kialakulhat az egykori alexandriaihoz mérhető szellemiségű teológiai iskola, amely nagy teológusokat és szellemi vezetőket adhat Afrikának és az egész egyetemes egyháznak. XVI. Benedek pápa afrikai apostoli látogatása nagy örömmel töltötte el az helyi lakosságot. Erről a kameruni napilapok is pozitívan számoltak be. A látogatás következő állomása Angola volt, ahol a fővárosban, Luandában egymillió hívő vett részt a vasárnap délelőtti szentmisén. A vendéglátó ország püspökei mellett jelen voltak Botszvana, Szváziföld, Dél-Afrika, Lesotho, Mozambik, Namíbia és Zimbabwe főpásztorai, akik közös püspöki konferenciát alkotnak. A trópusi hőség ellenére a hatalmas hívő sereg az afrikai liturgikus szokások jegyében énekekkel, táncokkal, karlengetéssel és testmozdulatokkal kísérte a szentmise különböző részeit. A pápa angolul és portugálul beszélt a sokasághoz. Arról beszélt, hogy az ország népe évtizedeken keresztül a polgárháború rombolását, családok és egész közösségek széthullását tapasztalta. A háborúk valóban elpusztítanak minden értéket, az emberi fáradozás minden eredményét, sőt még a reményt is, amely értelmet ad az emberi életnek. Mindez sajnos érvényes szinte az egész földrészre, a különböző helyeken lezajlott vagy még ma is dúló polgárháborúkra, a gyűlölet, a bosszúállás pokoli örvényére és arra, hogy jó szándékú emberek egész nemzedékeinek igyekezete elenyészett. Mindebből pusztulás és igazságtalanság származott. Megalázták közös emberségünket, elárulták azt a hivatásunkat, hogy a másik emberben felfedezzük a testvért. A pápa homíliájában ezután igazi kiengesztelődésre kérte a szentmisén jelen lévő hatalmas hívő sereget. „Azért jöttem Afrikába – mondta –, hogy a megbocsátás, a remény és a krisztusi új élet üzenetét közvetítsem nektek.” A pápa végül Angola és egész Afrika fiataljaihoz intézett felhívást. „Kedves barátaim – mondta –, ti vagyok hazátok és e földrész jobb jövőjének záloga. Növekedjetek a Krisztussal való barátságban, aki az út, az igazság és az élet. Személyes példátokkal segítsétek társaitokat az evangélium szépségének felfedezésében. Az egyháznak szüksége van a ti tanúbizonyságotokra. Angola és Afrika, kelj föl, tekints reménységgel a jövő felé, bízzál Isten ígéretében, élj lélekben és igazságban. Ezáltal építed a kiengesztelődés, az igazságosság és a béke jövőjét.” (VR, MK)