A romániai katolikus püspökök ad limina látogatása
Romániai magyar–erdélyi főpásztoraink mise közben.
Fotók: Magyar Kurír
Február 8-án reggel fél 8-kor a Szent Péter-bazilikában bemutatott szentmisével megkezdődött a romániai püspökök ad limina látogatása Rómában. A szentmisét Szent Péter apostolfejedelem sírjánál mutatták be a római és a görög katolikus püspökök. Miseszándékukba belefoglalták a romániai egyházmegyék felajánlását, és külön imádkoztak a nyugalmazott főpásztorokért, az egyházmegyés papokért, szerzetesekért és szerzetesnőkért, valamint a hívekért. Megerősítették ígéretüket, melynek értelmében a rájuk bízottak tanítását, vezetését és megszentelését Szent Péter utóda iránti hűségben és ragaszkodással akarják végezni. A püspöki kar tagjai közösen imádkoztak II. János Pál pápa sírjánál is.
A szentmisét követően azonnal kezdetét vette a különböző római hivatalok meglátogatása az előírt program szerint. Elsőként a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Kongregációja, majd a Keleti Egyházak Kongregációja hallgatta meg a katolikus püspökök beszámolóit. Délben az államtitkárság II. szekciója, az Államközi Kapcsolatok Részlege fogadta a romániai püspököket. Ezzel párhuzamosan már délelőtt megkezdődtek a püspökök magánkihallgatásai a szentatyánál. A 15-20 perces négyszemközti beszélgetések alatt a püspököknek alkalmuk volt személyesen is beszámolni a XVI. Benedek pápának a részegyházak helyzetéről és törekvéseiről.
Az erdélyi magyar püspökök február 8-án este Ruppert József piarista, a zarándokház igazgatója meghívására ellátogattak a római Szent István Zarándokházba, ahol találkoztak a római magyar papok közösségével. Másnap, február 9-én pedig a Szent Péter-bazilika magyar kápolnájában mutatták be a szokásos kedd reggeli magyar szentmisét. A koncelebrációt Jakubinyi György gyulafehérvári érsek vezette, aki a homíliában a keresztény ember zarándoklatának igazi hitből fakadó tartalmára mutatott rá. A szentmisét követően a főpásztorok felkeresték a Kléruskongregációt, a Hittani Kongregációt, a Társadalmi Kommunikáció, a Vándorlók és Úton Levők, valamint az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsát.
Az ad limina látogatáson Rómában tartózkodó erdélyi magyar püspökök február 10-én délután a Romániai Püspöki Kar tagjai a Falakon Kívüli Szent Pál Bazilikához zarándokoltak, ahol Szent Pál apostol sírjánál imádkoztak közbenjárását kérve egyházmegyéik a papságáért és híveikért. A bazilikában keleti rítusban mutattak be szentmisét a római és görög katolikus püspökök. Este ellátogattak a Pápai Magyar Intézetbe, ahol 1927 óta öt nagyváradi, három szatmári és három gyulafehérvári egyházmegyés pap is tanult. Köztük volt Jakab Antal gyulafehérvári püspök is, aki 1940-től 1942-ig egyházjogot tanult a lateráni egyetemen. A látogatás során az erdélyi püspökök találkoztak az intézet növendékeivel és a Vigilancia Bizottság elnökével, Ruppert József piaristával és a bizottság egyik tagjával, Kovács Gergellyel, aki gyulafehérvári egyházmegyés és a Kultúra Pápai Tanácsának főosztályvezetője.
Február 11-én, a lourdes-i Szűz Mária ünnepén az erdélyi püspökök a szentatyával koncelebráltak a Szent Péter-bazilikában a betegek világnapja alkalmából tartott pápai szentmisén; este a romániai püspöki kar tagjai a Románia szentszéki nagykövetsége által szervezett ünnepségen vettek részt, ahol jelen voltak a diplomáciai testületek magas rangú hivatalnokai, többek között Románia olaszországi nagykövete. Római látogatásuk végén, február 12-én találkoztak Balassa Jánossal, a Magyar Köztársaság szentszéki nagykövetével. Vatikáni útjuk során érdekes és informatív jellegű megbeszélésen vehettek részt az erdélyi főpásztorok a Pápai Törvénymagyarázó Tanácsnál, valamint a Kultúra Pápai Tanácsánál. Az utóbbi hivatalnál a főpásztorok kifejezték azokat a nehézségeket is, amelyekkel az egyházi kulturális javak visszaszerzése és azok megőrzése érdekében kell megküzdeni.
Jakubinyi György gyulafehérvári érsek II. János Pálnál háromszor vett részt ad limina látogatáson, XVI. Benedeknél azonban ez volt az első. Mint azt a Vatikáni Rádiónak adott interjújában elmondta, az ad limina látogatás lényege, hogy a püspökök találkoznak az „élő Péterrel”, akinek számot adnak arról, hogy az előző öt évben milyen örömeik és bánataik voltak, illetve nehéz helyzetben tanácsot kérnek a szakosított dikasztériumoktól. Az „élő Péterrel” negyedórát beszélhet négyszemközt a püspök, aki ilyenkor Krisztus parancsának tesz eleget: „egykor megtérvén megerősíted majd testvéreidet!” Szent Péter ezen kötelessége minden utódjára is átszállt – vázolta Jakubinyi György. Romániában 12 egyházmegyéjéből négy római katolikus valamint öt görög katolikus Erdélyben van, és csak két római katolikus található az Ókirályságban. Ezért, mint a főpásztor elmondta, három csoportban, rang szerint fogadta őket XVI. Benedek. „Tegnap kerültem sorra a bukaresti metropolita érsekkel és segédpüspökeivel, valamint a nagyváradi és a szatmári püspökkel. Pénteken kerülnek sorra a görög katolikusok, öt megyéspüspök két segédpüspökkel, akik pedig még hátravannak, azok szombaton találkoznak a szentatyával.” XVI. Benedek kedvessége, közvetlensége és állandó mosolya mindenkit lenyűgöz – mondta Jakubinyi György. – Már az a tudat sokat jelent, hogy meghallgatták az embert, de a szentatya tanácsokat ad és bátorít is. A pápa előző nap megkapja, hogy kit fogad, és az illetőnek milyen problémái vannak. De emellett egészen személyes kérdésekkel is meglepi az embert. Mint azt az érsek kifejtette, 2008-ban a biblikus püspöki szinóduson képviselte a romániai püspöki kart, és hozzászólásaiban néhány héber szentírási idézetet emlegetett, mivel 18 évig volt héber- és Szentírás-tanár. Amikor most fogadta a szentatya, megkérdezte, hogy ugye neki magyar az anyanyelve. Ő azt válaszolta: igen, az anyanyelve magyar, az államnyelv a román, a kultúrnyelve pedig a német. Erre a pápa hozzátette: és a héber. „És még mondják, hogy egy 82 éves ember képtelen vezetni az egyházat” – jegyezte meg Jakubinyi György, aki szerint XVI. Benedek teljes frissességgel követi a világegyház eseményeit. A püspök emlékeztetett: amikor Isten rábíz egy feladatot valakire, ad hozzá kegyelmet is.
Most, a romániai püspökök ad limina látogatása alkalmával találkozott először XVI. Benedek pápával Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök. Mint a Vatikáni Rádiónak adott interjújában elmondta, röviden szóba került a szatmári egyházmegye viszontagságos története, a mostani helyzet és a kisebbségi lét nehézségei, valamint két boldoggá avatási ügy is. A püspök hétfői találkozójukon beszámolt a pápának a hívek és papok elkötelezettségéről, és a papi hivatások születéséről. Schönberger Jenő azt is megemlítette, hogy hamarosan elindul Scheffler János vértanú püspök boldoggá avatási ügye a szatmári egyházmegyében. Hozzátette, hogy a szentatya akaratából akár ez hamarabb is a végére érhet. A pápa „mosolygott, és azt mondta, ha vértanúról van szó, már idén vagy jövőre meglehet a boldoggá avatás”. A szentatyával zajlott beszélgetésében a püspök beszámolt a szatmári egyházmegye geográfiai és demográfiai helyzetéről – a születésszám és migráció vezette tendenciákról –, az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatásának folyamatáról. Pozitívumként beszélt az egyházmegye közösségei élő jellegéről, a hívek vallásosságának erősségéről, kiemelte azokat a folyamatokat – egyházmegyei zsinat és az ezt követő pasztorális terv – amelyek állandó megújulást hoznak az egyházmegyének. A pápa tájékozott volt a 2004-es egyházmegyei zsinat eseményeiről is, és ismerte az akkor elfogadott tíz éves pasztorális tervet is.
Böcskei László váradi megyéspüspököt fogadva XVI. Benedek pápa örömét fejezte ki, hogy a világegyház hamarosan új boldoggá nyilvánított vértanú püspököt tisztelhet, aki példaképe a fiataloknak, a papoknak és a szerzeteseknek hivatásuk hűséges megélésében. Bemutatták dr. Bogdánffy Szilárd váradi vértanú püspök ügye, mivel annak tárgyalási része januárban már lezárult, és a következő hetekben várhatóan megszülethetik a szentatya által aláírt határozat is, amely lehetővé teszi a boldoggá avatást. A Szentté Avatási Kongregáció elöljárója arra buzdította a nagyváradi híveket, hogy komoly lelki előkészületben várják az egyházmegye életének e nagy eseményét. A kongregációnál tett püspöki látogatáskor elhangzott, hogy hamarosan lezárul a szomszédos szatmári egyházmegye püspökének, Scheffler János vértanú püspöknek az ügye is, továbbá a begyűjtött adatok alapján folyamatban van Márton Áron erdélyi püspök boldoggá avatási eljárása is. A váradi Böcskei László megyéspüspök beszámolt Szent László egyházmegyéjének életéről, különösen az elmúlt esztendő tapasztalatairól. Szó esett a hit értékeinek megőrzéséről, a papi közösség állandó ápolásáról, a katolikus oktatásról, a felekezetek közötti kapcsolattartásról, valamint a helyi egyház társadalmi szerepvállalásáról is. A személyes kihallgatás végén Nagyvárad püspöke ajándékot nyújtott át a szentatyának: egy Szent László boldoggá avatásának 800. évfordulójára készített emlékérmet, valamint egy, Isten szolgája, dr. Bogdánffy Szilárd vértanú püspököt ábrázoló plakettet is, akinek boldoggá avatását külön kérte a pápától a váradi főpásztor.
(Összeállításunk a Vatikáni Rádió, a Magyar Kurír, valamint az egyházmegyék sajtószolgálatának tájékoztatói alapján készült.)