Hálós rendezvények Nagybányán
X. Háló-klub
Nagy öröm számomra, hogy január 23-án a nagybányai Szentháromság-templomban sikerült újra összejönnünk a Háló-klub keretén belül és megkezdenünk az új hálós évet 2010-ben.
Nagyváradon tavaly novemberben a Hagyományőrző nyitókonferencián hoztuk meg a döntést, hogy újra felvállaljuk a Háló-klubok megszervezését. Van rengeteg téma, amit meg kell beszélnünk, és ha sikerül, értékes előadásokat fogunk hallgatni. Szeretnénk mindegyik plébánián tartani egy-egy bemutatkozást vagy folytatni a beszélgetéseket a Háló iránt érdeklődő hívekkel.
Januárban Lieb József atya elfogadta a felkérésünket, és egy érdekes beszélgetős előadást tartott számunkra. Körülbelül 15-en voltunk jelen, de nagyon jó volt együtt lenni.
Hagyományosan imával és énekléssel kezdtük a találkozást. Aztán Uglár Sándor nagybányai főbogozó bemutatta a 2010-es Háló-találkozók programját, megtűzdelve a helybeli klub-összejöveteleket is.
Vitatkoztunk és jóváhagytunk. Az atya észrevételeit is elfogadtuk. Sok mindenre rávilágított, amit ő mint kívülálló sokkal jobban lát, mint mi, akik sok mindent természetesnek veszünk hálós berkeken belül.
Következett az atya előadása a szentekről, a két remetéről: Remete Szent Pálról és Remete Szent Antalról, akikről megemlékezik az egyház minden év januárjában.
Következő témánk volt a farsangi bál, ami a hagyományőrző program második alkalma lesz a Partiumban (február 13-án Nagyszalontán). Tájékoztattuk a résztvevőket a Háló-klub következő alkalmairól, témáiról és helyszíneiről. Lieb atya felhívta figyelmünket a lelkiségek bemutatkozásának fontosságára a Háló-klubok alkalmával.
Következett egy rövid beszámoló a szatmárnémeti karácsonyi hagyományőrző találkozóról, amit 2009. december 12-én tartottak meg. Ezen több mint 20-an vettünk részt Nagybányáról és Felsőbányáról. Voltak sokan, akik sajnálták, hogy nem lehettek velünk ezen a szép rendezvényen. Sikeres volt a kirakodóvásár is, meg a kézműves-foglalkozás, ami párhuzamosan folyt a programmal a gyermekek nagy örömére. Láthattunk nagyon színvonalas előadásokat, kicsiktől és nagyoktól egyaránt.
I. hálós farsangi bál
Első alkalommal szerveztünk hálós farsangi bált február 6-án. Szép számban voltunk jelen a nagybányai Teleki Magyar Házban. Szép környezetben, egy ősi kúrián, az ún. városi házában a vad grófnak, Teleki Sándornak a termeiben rendezhettük meg. Szeretnénk hagyományt teremteni itt Nagybányán, és ezután minden évben megrendezni a hálósok farsangi bálját.
Bár kevesebben jöttek el, mint ahányan megígérték, így is nagyon jól szórakoztunk. Sajnáljuk azokat, akik távol maradtak. Első perctől jó hangulat uralkodott körünkben. Örömmel fogadtuk az új ismerősöket, új arcokat, örömmel ismerkedtünk, és kíváncsian nézegettük egymást. Egyesek kissé tartózkodóan viselkedtek, de hamarosan őket is magával ragadta a többség hangulata és jókedve.
Mindegyik plébánia és felekezet képviseltette magát városunkból. Nagyon sokat jelent ez számunkra. Gyakorolhatjuk a felebaráti szeretetet. A Ház vezetője, Dávid Lajos köszöntése nyitotta meg a bálunkat. Meleg szavakkal üdvözölt, bátorított, hogy máskor is szívesen látnak minket saját rendezvényekkel is, a Teleki Ház rendezvényeire is. Aztán jó szórakozást kívánt.
Külön meg kell említenem – és egyben köszönetünket is tolmácsolnom – a Szent József plébánia híveit és az amatőr színjátszó csoportjuk tagjait, akik előadásukkal emelték a rendezvény színvonalát. Mi, szervezők is felolvastunk a farsangról szóló írásokat és verseket. Ezután a jelmezek vicces bemutatása következett. A legszebb jelmezt természetesen díjazták.
A terített svédasztal sem maradt érintetlenül, mindenki, igyekezett mindent végigkóstolgatni a batyus bál kínálatából. Egymás borát is megízleltük és megdicsértük. Nem maradt el a hagyományos farsangi fánk sem.
Kissé jóllakottan, de roptuk aztán a táncot is, mert megfogadtuk, hogy „egy bolhát sem visszünk haza”. Következett a tombola. Érdekes és izgalmas volt, egymást sorsoltuk ki, és a végén nagyon eredeti módon sorsolták ki a fődíjat: egy szép, bekeretezett tájképet, festményt.
Izgalmak után jólesett a közös nótázás. Többen siettek az utolsó buszjárathoz, kellemesen búcsúzkodtunk. A visszajelzések szerint mindenki nagyon jól érezte magát.
Ilyen megelégedettséggel készültünk a következő hétvégén (február 13-án) Nagyszalontán megrendezett hagyományőrző partiumi hálós farsangi bálra. Ott sokkal többen voltunk, és egész napos programon vettünk részt.
Jó volt nagyon együtt lenni!
Fenyák Ágota