Vasárnap Logó

Isten szolgája Márton Áron püspökre emlékeztünk


Dr. Nóda Mózes Márton Áron
helytállásáról beszélt.
A szerző felvétele

Meghatározó esemény színhelye volt 1939. február 12-én a kolozsvári Szent Mihály templom: Erdély püspökévé szentelték itt Márton Áront, az egyházközség plébánosát. Erre emlékeztek az egybegyűltek a püspökké szentelés színhelyén és napján. Az emlékezés célja: minden esztendőben – nemcsak a kerek évfordulókon – emlékezni a felejthetetlen főpásztorra. Az Apostoli Szentszék 1992. november 17-én engedélyezte, hogy egyházmegyei szinten beinduljon boldoggá avatási pere, 1996. december 9-én megkezdték az egyházmegyei vizsgálatot.

Az ünnepélyes emlékmise főcelebránsa, dr. Nóda Mózes, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem RK Teológia Karának dékánja szentbeszédében rámutatott arra, hogy Márton Áron mindenkié, de a lokálpatriotizmust vállalva, Kolozsvárnak mindig hálásnak kell lennie azért, hogy ő itt tevékenykedett mint plébános, és itt szentelték püspökké. Ha igaz a népi mondás, hogy amilyen az egyházközség, olyan plébánost érdemel, akkor Kolozsvár büszke lehet. De nem elég csupán beszélni róla, nem elég írásait kiadni, nem elég emlékét felidézni és érdemeit emlegetni – mondta a szónok. Az igazi emlékezés és tisztelet azt kéri, hogy szavait hallgatva példáját kövessük; emberségét, egyenességét, bátorságát – hangsúlyozta Nóda Mózes, majd a nagy püspök egykori plébánosi beiktatásán mondott beszédéből idézett: „Egyformán papja akarok lenni a gazdagnak és a szegénynek, az ifjúnak és az öregnek, az egészségesnek és a betegnek, jóknak és bűnösöknek... mindenkinek mindene.” Azt is nyomatékosította, hogy utódainak: nekünk itt ma felelősségteljes keresztény életet kell élnünk Márton Áron kiemelkedő tanítása szellemében: „Nekünk szerepünk van ebben a világban. Nem is szerepünk, hanem hivatásunk. Viharnak kitett aprócska lángok vagyunk, hitünkkel mégis a szeretet melegét őrizzük.”

A főcelebráns beszédének záró szavaival – Márton Áron ma is velünk van! – egyetértve, együttérezve mutatták be a legszentebb áldozatot Kovács Sándor, kanonok, főesperes-plébános, Jakab Gábor pápai káplán, Kádár István monostori esperes-plébános, Tófalvi Géza kolozsvár-szentpéteri, Vízi Zakariás kolozsvár-györgyfalvi negyedi plébános, Orbán Mihály jezsuita és Robb Dan segédlelkész, a hívek és Márton Áron jelen levő tisztelői. A szentmise végén Kovács Sándor főesperes hangsúlyozta: kitartóan kell imádkoznunk minden szentmise után mindenütt Isten szolgája Márton Áron boldoggá, illetve szentté avatásáért, remélve, hogy a türelmes és kitartó ima meghozza gyümölcsét.

Fodor György