Barangolások erre-arra, vidékekre-országokba
Liliomos varrottas
A liliom
A tavaszutó és nyárelő egyik szép virága a liliom. Van fehér, vörös és kék változata is. A liliom igen illatos virág és kedvelt dísznövény. A néphit szerint a liliom a fény, a tisztaság, az ártatlanság jelképe.
Többféle liliomot ismerünk. Az egyik fajtája a kék színű írisz vagy kékliliom. A nőszirom, az írisz a liliomhoz való hasonlósága miatt került be a vallásos jelképek közé. A kék liliom inkább kardliliom néven ismert. Több színben is előfordul, ezért kapta az írisz, a szivárvány nevet.
Az ókor embere szent virágnak tartotta. Plinius szerint csak szűz ember érhet hozzá vagy gyűjtheti. A kékliliom, az Iris milesii negyven napig nyílik. Jellegzetessége, hogy estére elhervad, éjjel nem látható, de reggelre újból nyílik, mintha feltámadna. Lehetséges, hogy e természeti kép által vált a feltámadás jelképévé.
Őshazája a Kárpát-medence. Így a mi népi kultúránkban fontos szerepe van, akárcsak a tulipánnak. De a liliomos díszítések már a szkítáknál is megtalálhatók. A hun-szkíta királyok liliomos koronája és jelvényei jelzik, hogy hatalmuk Istentől való. Sok szkíta és hun kincsen liliomos ábrázolások láthatók. Jellegzetes alakjuk van a liliomszerű, ún. turul-palmettáknak, amelyekből kialakulhatott a tulipánmotívum. A szkítáknál csak a legnagyobb vezetőket, az abákat illette meg a liliomos jelkép használata. A szkítáktól vehették át a liliomos hagyományt a perzsák. A perzsa dalok kedvenc virága a liliom.
A teremtéssel kapcsolatos hitregékben is megtalálható. Egy japán monda szerint a Földön kezdetben sűrű iszap volt. Ebből nőtt ki az írisz, mint a mocsári káka. Mocsári liliomon jött a világra a felvidéki ősmagyarok hitében élő Ukko föld-anya is, akárcsak a hinduk istennője. A liliom ezért a hinduk szent virága, illetve a Gangesz folyó jelképe. Egyiptomban a mocsári liliom szintén a Nílus szent virága.
A görögöknél és a későbbi korokban a liliom Héra, Junó, Artemis, Diana virága. A fehér liliom Héra tejét, a tisztaságot jelképezte. A római pénzeken is liliom mintázata jelenik meg. Az északi népeknél a segítő tündéreket liliommal a kezükben ábrázolták.
A liliomábrázolás több királyi ház címerében is fellelhető. Ott találjuk Oktár hun király tálcáján, Szent István koronázási palástján és koronáján. A koronázási palást hímzése oroszlános-liliomos életfát és liliomos díszítéseket jelenít meg. Az Árpád-házi ereklyék rajzain is ott a liliom többféle ábrázolása.
A liliomos ábrázolásokon leggyakrabban hármas sziromlevelet látunk. A hármas szerkezet már az ókorban is a szent hármasság, az élet megújulásának jelképe volt – a szkítáknál például. A ránk maradt mezopotámiai képjelek ezt egyértelműen igazolják. Ebből alakulhatott ki a temetőben szokásos, ma is élő, feldíszített három ág hagyománya. A liliomszerű hármas ágat, melyet virágfüzérrel hoznak létre, a néphit az újjászületés jelképének tekinti ma is.
A Bibliában előforduló liliom szó több vadvirág gyűjtőneve: a nárciszt, a tulipánt, a rózsát, a gyöngyvirágot egyaránt jelölheti. Az Énekek énekében olvashatjuk, a vőlegény mondja: Olyan vagyok, mint a szároni nárcisz, én vagyok a völgyek lilioma. Mint a bogáncs között a liliom, olyan a mátkám a lányok között (Én 2,1). De megtaláljuk az újszövetségi Szentírásban is: Nézzétek a mezők liliomait, hogy nőnek, nem fáradoznak, nem szőnek-fonnak, mégis mondom nektek, hogy Salamon sem volt dicsősége teljében úgy felöltözve, mint egy ezek közül – mondja Jézus Máté evangéliumában (Mt 6,28).
A keresztény ikonográfiában a liliom Szűz Mária virága. Az angyali üdvözlet jelenetének ábrázolásakor gyakran láthatjuk, hogy Gábriel arkangyal liliomot tart a kezében, amikor átadja Szűz Máriának az üzenetet. A templomok díszített ablakain és egyes képeken Szűz Máriát sokszor liliommal ábrázolják. A szenteket is szokták liliommal ábrázolni, mert a liliom a lelki tisztaság, a szüzesség jelképe. Többek között Szent Anna, Páduai Szent Antal, Szent Domokos, Szent Imre, Szent Margit, Szent József, Sienai Szent Katalin attribútuma (sajátos jelképe). Szent Imrét liliomos hercegként is emlegetjük. A liliomot pedig szentantalvirágnak is nevezik, mert a nyár első felében nyílik, Szent Antal napja pedig június 13-án van. Szent Antal napján több helyen szokás a liliomszentelés vagy a liliomos körmenet.
A liliom illatos olaját fülfájásra és égett sebekre gyógyszerként használják. A középkorban gyógynövényként használták vese-, bőrbántalmak és lepra ellen. A keleti népek a liliom illatával ma is gyógyítanak. Úgy vélik, hogy elűzi a bánatot, a depressziót, és az ember felvidul.
Meséinkbe és népdalainkba is bekerült a liliom mint a tiszta szerelem jelképe. A magyar népművészetben a tulipánmotívum gyakran liliommal együtt jelenik meg. Sokszor össze is lehet téveszteni, mert mindenik hármas sziromlevelű virág. A liliomot megtaláljuk varrottasainkon és festett bútorainkon is.
Szőcs Katalin